Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István a fáknak a fagyott ágai között süvített a templom körül megszoruló nyugati szél. A keleti oldalon a felépült fiúiskolának az udvara deszkakerítéssel volt bekerítve, amelyen középen volt egy hatalmas kapu. A nyugati oldalon a jelenlegi bazárépület helyén volt a lelkész lakása, s tóle délre a Kazinczy utca és a jelenlegi bazárépület sarkán a régi fiú iskola rozoga épülete állt. Szemben a templommal a jelenlegi Szabadság-tér helyén épületsor húzódott, s a templom oszlopcsarnoka előtt egy utcai frontra hosszában épült hatalmas földszintes ház feküdt, a Petrik ház, melyet 1853-ban vásárolt meg az egyház. Ez az épület három tanítónak szolgált természetbeni lakásul. Szájhagyományban fennmaradt hírek szerint ebben a házban lakott valamikor Táncsics Mihály, aki itt tanítóskodott, s Dobos Jánossal szívélyes barátságban és ismertségben állott. X A harmincöt esztendeig épült református nagytemplom Cegléd legnagyobb építkezése volt mind a mai napig. A város az építkezés idejében még igen szerény alföldi falu képét mutatta. Alacsony földszintes házak álltak körülötte mindenféle. Egyetlen emeletes épület sem volt a városban, s a házak teteje is szinte kivétel nélkül mind zsúpos volt. Még zsindelyes tető is csak elvétve akadt. Minden ház helyi anyagból épült, tégla csak elvétve akadt az alapokhoz. Köves utca egyetlen egy sem volt. Az őszi és tavaszi sáros idő bekövetkezése idején pallókat és gerendákat fektettek végig az utcai fronton és azon közlekedtek. Váróczi Mihály 1928-ban írott visszaemlékezésében a templom környékét így írja le: „Az Iskola-utca neki vitt az eklézsia kamrájának, alacsony, cserepes kis épület volt az, ajtajával és két kis lyukszerű ablakával a templom felé fordulva. Ide hordták az 1860-as évekig a gabonában fizetett párbért, és egyéb egyházi adókat. A kamrának mindkét végénél mélyre kitaposott gyalogút vezetett a templom kerítetlen, kopár, köves, agyagos, tégladarabos, hepehupás udvarán keresztül a Templom utcára (a mai Bercsényi útra). Körül az álmos város, gémes kútjaival és szalmatetős házaival, s azon túl ötvenezer hold roppant ölelése. Kívül dolgozóknak és városi lakosoknak e roppant monumentum biztatás, hazahívás, erős hajlék volt kezdettől fogva. A vályogból épült város kő Siona lett a templom, békesség szigete, nyugodalom szent otthonná. Áldott a csendessége, hivatása és ölelése. \ * * * 8 ezzel végére is értünk a krónikáknak. Harminchat esztendei fáradozás, imádkozás, gyötrődés és munka után elkészült a nagy mű. Isten imádásának hajléka. A templomterv már harminchat évvel előbb, mikor leégett temploma és városa üszkös romjain sírt e város lakossága, a ceglédi reformátusok első elszánt és repülni akaró mozdulása volt a csillagok felé... S megadta Isten a templomot, megadta, „hogy benne jelét adja az engesztelődésnek, hogy kaput és utat nyisson Magához, hogy általa egybegyűjtse az Övéit. Megadta Isten a templomot, hogy benne az elbukott ember lásson „új eget és új földet, melyben igazság lakozik”.- 86 -
