Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
II. A kistemplom
Dr. Szomorú István való tornyot épít”. Kötelezvén magát arra, hogy „erős és állandó munkát fog tenni”, a toronyban felül és alól két bolthajtást is készíttet, s ha valami fogyatkozása lenne a toronynak, vagy el találna dűlni a jótállási időn belül (de ez a megrongálódott szerződésen nem olvasható), maga költségén újat fog építeni. A szerződés közepét az idő vasfoga megette, s így bizony ezen a részen csak hiányosan olvasható a szöveg, s így nem lehet megállapítani a vállalati összeget. Végezetül még azt olvashatjuk a szerződésben, hogy a szükséges anyagon kívül elegendő napszámost, kő- és malterhordót tartozik az egyház vezetősége rendelkezésre bocsátani, valamint az egyháznak kellett gondoskodni az állványozáshoz szükséges „fenyőszálakról és deszkákról is”. A segédmunkások a ceglédi hívek közül kerültek ki, akik ezt a munkát valamennyien önkéntesen és becsületesen, ingyen teljesítették. Hortman Mátyás mogyoródi kővágóval kötött szerződés eredetije is megvan még a mai napig is a levéltárban, melyet 1763. március 7-én írta alá. A szerződést az eklézsia részéről Gyarmati János írta alá. Itt is pénzben állapodtak meg, de az egyház ráadásul ígért még kenyérnek való 10 véka búzát is. A torony tetejét a vármegye rendeletében megszabott mintára, nevezetesen a pesti ferencrendű szerzetesek templomának tornya hasonmására Pernez András vállalkozó készítette. Az eredeti szerződés 280 forint vállalati összeget köt ki, melynek fejében a vállalkozó köteles volt a tetőszerkezetet jó verses fenyőgerendákból elkészíttetni, a toronyban a haranglábat és jármokat száraz, kemény fából megépíteni. A toronyba felvezető falépcsőt ugyancsak ő készítette a 280 forintos vállalati összegben. Mint érdekességet említsük meg azt is, hogy a templom fundamentumába, egy láda formára kifaragott kőbe az északi oldalon elhelyezték a következő írást: „A teljes Szent Háromság, egy Istennek dicsősségére, most dicsőségesen uralkodó felséges apostoli koronás király kegyelmes Asszonyunk, Mária Terézia kegyes engedelméből, nemkülönben nemes hazánk főrendéinek és méltóságos földes uraságunk, tisztelendő budai apáca szüzek, ő nagyságok megegyezéséből a ceglédi helvética confession levő ecklézsia maga saját költségével építette ezen kőtornyot az ecklézsia akkori becsületes elöljáróinak serénykedések által, kik így következnek: Tiszteletes Setét Mátyás prédikátor úr, nemzetes Nagy Mihály úr, város főbírája Kis András, Osgyáni András, Ungvári János, Ország Mihály, Lantai Ferenc, Oross (vagy Orosz) István, Tóth János, Lukátsy Ádám város nótáriusa, Farkas István, Vágó Péter, Váróczi András esküdt urak - Szaniszló István, Bátori Mihály, Marosi Ferenc, Molnár István, Pataki István, Gyarmati János, Szabó Farkas János - azon hitnek sorsosi és a köz rend részéről munkási és Horváth István ecklézsiagondviselő Fundamentuma és szeglet-köve vettetvén meg Böjtelő havának huszonötödik napján 1763. esztendőben. Építette Breitmüller József pesti kőműves mester. ’’ Hogy ez a torony meddig épült, és hogyan ment végbe felszentelése, nem tud- 40 -
