Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
VIII. Templomi kincsek és szent edények
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE * * * Az 1845-ik esztendőtől kezdve 1853-ig az egyik gondnoki vagyon átadási és vagyon átvevési napló utolsó két oldalán fel vannak jegyezve azoknak nevei, akik úrvacsorához a kenyeret és a bort adományozták. A névsor nem teljes, és talán nem is szolgált annak idején sem egyéb célt, mint csak annyit, hogy a gondnok a maga emlékeztetésére feljegyezte azoknak a neveit, akik az Úr asztalához a jegyeket megajánlották. Úrvacsorát a sátoros ünnepeken és az új kenyér és új borért való hálaadásképpen vettek őseink. Egyéb alkalmakra a feljegyzések szerint nem ajánlottak fel sem kenyeret, sem bort. * * * A múlt század végén a „Református Egyház Története” c. munkájában Takács József lelkipásztor a 74-75. oldalon ezt a sovány lajstromot alig tudja valami újjal szaporítani. Az ő lajstroma ezeket az adatokat tartalmazza: 1. Egy veres bársony úrasztali terítő arany rojttal és négy sarkán nagy arany bojttal, 2. Egy fekete bársony úrasztali terítő arany rojttal, 3. Két db. piros selyem kis terítő 4. Öt db. régi úrasztali kendő 5. Régi úrasztali terítő abrosz 6. Két db. fehér sávos abrosz 7. Két db. ezüst kehely aranyozva 1815-ből 8. Egy db. aranyozott ezüst kehely 1801-ből 9. Egy db. kenyérosztó ezüst tányér 1816-ból 10. Egy db. kínaezüst keresztelő kancsó tállal 11. Egy db. kínaezüst tálca 1870-ből az úrasztali kenyérhez (a templom felszentelésére készült.) 12. Egy db. kínaezüst boros kancsó 1870-ből (ugyancsak a templom felszentelésére készült) 13. Egy db. nagy cinkancsó az úrasztali bornak 14. Három db. kisebb cinkancsó bornak 15. Egy nagy cserép kancsó Takács József az összes úrasztal készleti felszerelést 840 forint 50 krajcárra értékelte, ami bizony egy ilyen hatalmas gyülekezetnél csekélységnek számít. Szinte nem is tudjuk elfogadható magyarázatát adni annak, mi az oka, hogy a hatalmas ceglédi eklézsia csak ilyen kevés klenódiummal rendelkezett a századok során. Igaz, hogy a várost a törökök többször is feldúlták. A lakosok elmenekültek, s ilyen viszonyok mellett vagy elrabolták a szent tárgyakat vagy egyéb módon semmisültek meg. írás nem beszél róluk. Vagy talán a jobbágy városban nem is volt az egyház vezetőségének arra gondja, hogy szaporítsa az eklézsiái kincsek számát. Ez azonban alig hihető.- 155 -
