Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
VII. A ceglédi református egyház harangjainak története
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE egy nap helyett 4 évi jótállást vállalt a harangöntó'. A máig is meglévő egyezséglevelet a ceglédi eklézsia részéről nem írta ugyan alá senki, mert három és fél év múlva a harangöntő mester arról értesíti a ceglédi eklézsia érdemes tanácsát, hogy a ceglédi ref. Eklézsia által nála megrendelt harangot július 19-én akarja önteni, mégpedig szombati napon délelőtt 10 órától délután 2 óráig, „mely alkalommal - mondja a levél - ha becses jelenlétükkel meg fognak tisztelni, örvendeni fogok.” Azt is írta ebben a levélben Eberhard Henrich, hogy a felküldött felíráson kívül a simmetria kedvéért a harangnak a másik oldalára egy három disztichonból álló latin nyelvű verset kellene alkalmazni. Ehhez a tanács hozzájárulását adta. Az egyik oldalon ez a szöveg volt olvasható (Takács József fordítása latinból): „Ezt a harangot a ceglédi ref. Egyházközség készítette a teljes szent háromság tiszteletére az 1819-ik esztendőben, de az 1834. évben május 29-én kitört gonosz tűzvész után, mely alkalommal a város egy részével együtt a templom is leégett, nemes Kapu Sámuel városi jegyző úr, hamvaiból új életre keltette és megnagyobbíttatta az 1834. év július havában.” A másik oldalon: „Kétszer hét évi szolgálat után engem is megrongált az a május havában támadt borzalmas tűzvész, mely Ceglédnek több mint 100 lakóházát szomorú rommá tette, majd Kapu Sámuel gondosságából súlyban megnehezedve újra öntettem, hogy a három egy Isten dicsőségét hirdessem. ” Öntötte Eberhard Henrich Pesten 1834-ik évben. Ennek a harangnak a súlya 622 és 6/8 font volt, ami kb. 300 kilogrammnak felel meg. A nagy tűzvész után a templom tornyát, mint azt több egybehangzó adat bizonyítja, nem bontották le, hanem az még a mai napig is megvan. Ez a torony a jelenlegi Nagytemplom nyugati oldalon levő tornya. Igen valószínűnek látszik, hogy ebbe a toronyba szerelték fel azt a harangot, melyet a pesti Eberhard öntött. * * * Az 1731-ben öntött és a templom elvétele alkalmával visszaadott, s 1819-ben újraöntött harang a tűzvészben ugyancsak lezuhant és csorbát kapott, de ennek ellenére ezt a harangot lehetett használni, és használta is a ceglédi gyülekezet majdnem két emberöltőn keresztül. Ezt a harangot 1911-ben öntötték újra, amikor is súlyát is megnagyobbították, de erről az eseményről csak később emlékeznek meg. Az 1863-as évben is öntetett egy harangot a ceglédi eklézsia, de erről a harangról csak annyit tudtam megállapítani, hogy a felírása az egyik oldalon ez volt: „A ceglédi helvét hitvallású egyház öntette 1863. "A másik oldalon pedig: „Öntötte Schaudt Sándor Pesten. 1863.” A harang súlya kb. 5 métermázsa lehetett. Takács József jelentésében ez a harang 495 kg súlyban szerepel. Ez a harang szolgálta 1916-ig a ceglédi ref. Egyházat.- 141 -
