Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
VI. A Felszegi templom
Dr. Szomorú István nyugati egyházrész épült templomát a rendelkezésre álló anyagiakból a hívek legnagyobb áldozatkészsége mellett sem tudják befejezni belátható időn belül. Javasolja hát Bükki Zsigmond, hogy 25000 forint kölcsönt vegyen fel az egységes egyházközség a Magyarországi Ökumenikus Egyházi Kölcsön-Segélyalap Intéző Bizottságától. Az egységes egyházközség presbitériumának e döntéséhez az egyházmegyei és egyházkerületi jóváhagyások csak a következő esztendő nyarára születtek meg. Kőváry László és dr. Farkas Mihály kérvénnyel fordult az Ökumenikus Egyházi Kölcsön-Segélyalap Intéző Bizottságához. A hosszú kérvény néhány mondatát érdemes kiemelni: Isten kegyelméből templomépítésünk során eljutottunk a tetőmagasságig. A vasbetonszerkezet teljesen kész, s a tetőhöz szükséges faanyag a helyszínen van. A legutóbbi államsegélyből és a gyülekezet áldozatkészségből megvettük a tetőfedéshez szükséges bádoganyagot... Most már egy 25.000 forintos kölcsön úgy előre lendítheti a gyülekezetei, hogy az őszre be tudja fejezni a templomépítést... Eddig is segített a mi Urunk, most is munkálkodik javunkra ... ha az építkezést nem tudjuk tetőalá hozni, romlani fog az objektum, a gyülekezet pedig kifárad az erejét meghaladó teher alatt... Ha most nyár elején megkapjuk a kért kölcsönt és befejezhetjük templomunkat, ez az amúgy is épülő és erősbödő egyházközségünknek teherviselési készségét csak fokozza. A kérvényre 1949. július 16-án az a válasz érkezett, hogy a Segélyalapnak „fedezet nem áll rendelkezésére”. így ismét várni kellett... Ősz felé járt az idő, mikorra megérkezett a kért összeg. Közben sok levelezést, személyes tárgyalást kellett lefolytatni, de az eredmény végül is a teljes siker lett. Ennek az esztendőnek egyébként egyháztörténeti szempontból is igen nagy jelentősége van... De vegyük sorra az eseményeket: 1949. április 29. Az egységes egyházközség presbitériuma utolsó rendes ülésén elhatározza a nyugati egyházrész paróchiájának (I., Selyem u. 6. sz.) megvételét. A nyugati egyházrész paróchiális tanácsa már előbb, április 24-én, vasárnap d. e. 10 órakor tartotta utolsó ülését a IX. kerületi iskolában. Ennek a gyűlésnek a tárgysorozatán szerepelt az egyházrész munkájáról szóló összefoglaló zárójelentés, az egyházrész pénzkezeléséről készített számvizsgáló bizottsági jelentés, a tisztviselők felmentéséről szóló határozat meghozatala, továbbá az egyházközségesítési szabályrendeletben foglaltak előkészítése. Ezen a gyűlésen határozta el a tanács a névváltoztatást is. Nyugati egyházrész helyett „Felszegi egyházközség” lett a neve, s ezt az elnevezést, mely a lokális fekvésnek és a múlt hagyományainak egyaránt jobban megfelelt, a felettes egyházügyi hatóságok is rövid idő leforgásával jóváhagyták. 1949. május 1-ével megkezdi önálló életét a három ceglédi egyházközség. A Felszegi-egyházközség legfontosabb teendőjének a gyülekezet megszervezését tartotta.- 132 -
