Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
VI. A Felszegi templom
Dr. Szomorú István az összeg még nem állt rendelkezésére, az egyezséglevélben belevettek egy olyan pontot, hogy „az egyház a vállalkozótól csak annyi munkát követel, amennyit kézpénzben meg tud téríteni. A vállalkozó köteles előre a munkák folyamán az egyház vezetőségének jelenteni, hogy a következő munkálat végén mekkora összegre lesz szüksége, illetőleg mennyi munkát tud teljesíteni.” 1947. október 3-án adja ki a város az építési engedélyt „Gyülekezeti ház” építésére. Ugyanekkor 676 Ft építési engedély díjat is előírnak, amely összeg elengedését az egyházrész vezetősége hiába kérvényez. 1947. október 19., vasárnap. Az alapkőletételi ünnepély napja. Jóba József, a kecskeméti egyházmegye esperese október 15-én kelt levelében sajnálattal közli, hogy gyenge egészségi állapota miatt az ünnepélyen nem vehet részt. Váratlanul érintette e körülmény az ünnepnapra készülő egyházrészi tanácsosokat éppen úgy, mint az egyházrész lelkipásztorát és főgondokát is. Mivel az esperes helyettesítéséről nem gondoskodott, Kőváry László lelkipásztor Tóth Endre kecskeméti lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbírót kérte fel telefonon a szép szolgálat elvégzésére, aki azt örömmel és készséggel elvállalta. A borús őszi napon a Felház utca 20. szám alatti telken a kiásott fundamentumok között a téglarakások árnyékában hatalmas sereg jött össze, hogy tanúja legyen az induló nagy építkezés kezdetének. Jelen volt a hivatalos város képviselete, a két másik egyházrész lelkipásztora, Bükki Zsigmond és Czeglédy Károly, az evangélikus egyház lelkipásztora, a róm. kát. egyház kiküldött képviselője, az egységes egyházközség egész presbitériuma, valamennyi egyházrészi tanácsos, s a gyülekezeti tagok közül igen sokan. A közének elhangzása után Tóth Endre lelkipásztor a Zsolt 84:4-5 verse alapján szép tanítást tartott a megjelent gyülekezetnek. A prédikáció végeztével a Sztáray-vegyeskar énekelt, majd pedig bibliai részek felolvasása mellett a két testvéregyházrész lelkipásztora megáldotta az induló építkezést. Ezek után dr. Farkas Mihály egyházrészi főgondnok felolvasta annak az emlékiratnak a szövegét, melyet egy vasból készült henger alakú dobozba forrasztva az épület észak nyugati sarkán a szegelet kőben helyeztek el. Ennek a hosszú emlékiratnak a másolata, illetőleg fogalmazványa az egyházközségi irattárban van. Az emlékiratról azonban annyit tudunk, hogy az rövid összefoglalásban tartalmazta az egyházrész megalakulásának történetét, a gyülekezeti ház építésének előzményeit, a helyi városi elöljáróság neveit, az egyházrészek vezetőségének neveit s végül az egyháztanácsosok teljes névsorát. A nagy gonddal, művészi kivitelben készült okiratot Csapó András ceglédi segédlelkész neje rajzolta és festette kedves szorgalommal és lelkes buzgósággal. Az okirat elhelyezés ezután elsőnek Tóth Endre lépett az alapkőhöz, és arra kőműves kalapáccsal ráütve egy bibliai vers elmondásával adományt helyezett el a kitett perselybe. Utána sorban az alapkőhöz léptek a jelen volt lelkipásztorok, presbiterek, egyháztanácsosok és igen sokan a hívek közül is. Szinte kivétel nélkül mindenki- 130 -
