Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
VI. A Felszegi templom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE idő alatt, hogy a gyülekezeti élet fejlődése meg ne álljon, s hogy Isten Igéje szabadon növekedjék.” „Számos megható jelét tapasztaljuk - írja tovább a körlevél -, hogy a gyülekezet nagy része mennyire szívén viseli Isten Igéjét. A hívek áldozatkészségének köszönhető, hogy iskolapadok helyett az istentiszteleti helyiségben székek és hosszú padok vannak. Lámpaburát, égőket, Úrasztalához anyagot, munkát, festést híveink versenyezve ajánlottak fel.” így kezdődött a templom. S a legközelebbi napokban, mégpedig 1947 júniusában már lelkes egyháztanácsosok, asszonyok, leányok járták végig körzeti beosztás szerint a híveket, hogy megajánlásra hívják fel őket, s hogy adományokat gyűjtsenek. Dr. Farkas Mihály, az egyházrész fáradozásában egy pillanatig nem restülő főgondnok, személyes példaadással járt elől a megajánlásban és a gyűjtésben is. Egy rendkívüli körülmény következtében Isten nagy kegyelmet éreztetett a gyülekezettel. Hosszú ideig tartó személyes tárgyalás után kilátás nyílt arra, hogy az egyházközség a nagylaktanya lebontásra ítélt romos állapotban levő lovarda helyiségéből téglajuttatásban részesül 1947. augusztus 10-én az egységes egyházközség presbitériuma elé terjeszti Kőváry László lelkipásztor azt az adás-vételi szerződést, melynek alapján a nyugati egyházrész templomépítés céljára megvásárolja a X., Felház-utca 20. sz. alatt levő 262 négyszögöl udvartelket a rajta levő igen rossz állapotban levő házzal együtt 3.750 Ft vételárért. Talán kritika tárgyát képezheti az a tény, hogy miért éppen ezt a helyet választotta az egyházközség vezetősége. Az első ok feltétlenül az volt, hogy néhány nap alatt kellett e fontos kérdésben dönteni, hogy olcsón jutott hozzá, s aránylag központi fekvésű a hely, szigorúan vett földrajzi szempontból. Ezzel szemben ellene szól az a körülmény, hogy a város legmélyebb része, pár évtizeddel előbb még valóságos vízállás és kacsaúsztató, másrészt pedig félreeső hely, ahol nagy fejlődési lehetőségre kilátás a távoli jövőben sem lehet. A főútvonalak nem ide vezetnek. Ennek ellenére a választás erre a helyre esett, s a szerződést a presbitérium ellenkezés nélkül jóváhagyta. A sürgős telekvásárlás közvetlen előzménye az a váratlan körülmény volt, hogy a városi tanács a közgyűlés utólagos jóváhagyásától feltételezetten már augusztus 4-én tartott ülésében templomépítés céljára kiutalt 100.000 darab bontásból származó téglát. Mint történelmi dokumentumot olvashatjuk ma már azt a kérelmet, melyet Kőváry László lelkipásztor és dr. Farkas Mihály főgondnok intézett az akkori polgármesterhez, Szelepcsényi Imréhez. íme néhány mondata: 1. Egyházrészünk ezekben a legnehezebb időkben határozta el azt, hogy a Nagytemplom mellett, a déli rész (Újváros) gyülekezeti házával egyenértékű istentiszteleti helyiséget építtet. Fontosnak tartja különösképpen azért, mivel sok olyan- 127 -
