Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
IV. Az újvárosi templomtervek és a templomház
Dr. Szomorú István Az anyagi fedezet is szóba került. Mivel a Nyíri Sándorné féle 10.000 pengős alapítvány összegét a nagytemplom építéséhez szabályszerű felettes egyházi jóváhagyással az egyházközség presbitériuma kölcsönvette, ez az összeg ténylegesen nem állt rendelkezésre. Azért úgy határozott a presbitérium, hogy a helybeli bankintézettől kölcsönt vesz fel. E nagy összegű alapítvány mellett a gyülekezet, különösen pedig a déli egyházrész területén történt gyűjtések során mintegy 6 ezer pengő gyűlt össze. E mellett özv. Kistamás Mihályné szül. Bíró Julianna 1500 pengős sírgondozási alapítványt létesített azzal a kikötéssel, hogy az alapítványi összeg az épülő újvárosi gyülekezeti ház céljaira fordítandó. Ez az összeg is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezeti ház, vagy amint már akkor nevezni kezdték, az „újvárosi templomház” minél előbb felépüljön. Az építkezés gyors ütemben haladt, 1940. szeptember 9-én a presbiteri ülésen Bükki Zsigmond újvárosi lelkipásztor már bejelenthette, hogy az újvárosi gyülekezeti ház elkészült, s annak ünnepélyes felszentelése október 6-án délelőtt fél 10 órakor fog megtörténni. A felszentelési ünnepély programját a háborús viszonyok miatt rendezetlenné vált irattárban nem tudtam megtalálni. Úgyszintén lappang a mai napig annak az emlékiratnak a szövege is, melyet a fundamentumban üvegbe zárva helyeztek el. * * * Az új állandó istentiszteleti hely elkészültével szükségessé vált a kántori szolgálat ellátását is megszervezni. A presbitérium úgy döntött, hogy a három újvárosi tanítót bízza meg a teendők ellátásával, és pedig úgy, hogy minden esztendőben havi 30 pengős díjazásért más tanító lássa el a kántori szolgálatot. .A szolgálatot Karsay Géza tanító kezdte meg, aki így az újvárosi templomház első kántora is volt, utána Józsa Ferenc, majd ifj. Réthy Gyula tanítók végeztek kántori szolgálatokat, míg napjainkban ezt a szolgálatot dr. Benkő Lajos látja el. * * * Az istentiszteleti kultuszhely kérdése így ideiglenesen megoldódott, és ezzel az újvárosi templom felépítésnek nagy és szép gondolata nem aludt el. Az egyházrész egyik vagyonos és városszerte köztiszteletnek és tekintélynek örvendő gyermektelen presbitere - feleségével közös egyetértésben - magános imádkozásai és töprengései után úgy határozott, hogy vagyonának nagyobb részét Isten dicsőségére fordítja, és önmaga építteti meg az újvárosiak templomát. Kádas Mihály és neje, Vermes Eszter, olyan közös elhatározású végrendeletet tettek, mely az újvárosiaknak minden templomépítési gondját, minden problémáját és minden anyagiakkal küzdő tanácskozást boldog kifejlésbe vitte volna. A házaspárnak az volt a gondolata, hogy valahogy az újvárosi árvaház környékén tehát nem a Vörösmarty téren kellene felépíteni a templomot. A városi hatósággal is hosszú alkudozás kezdődött a telket illetően. Közben a második világhábo- 118 -
