Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

I. Az ősi templom

A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE I. AZ ŐSI TEMPLOM Cegléd a Mohácsi vész (1526) körüli időben a vármegye egyik legjelentősebb la­kott helye volt. A török hódoltság kezdetéről fennmaradt okiratok szerint a vá­rosban 184 adózó lakóház íratott össze. Tekintettel arra, hogy abban az időben egy-egy házban több család is lakott - és a családok is népesebbek voltak mint manapság - dr. Oppel Jenő történetíró a város lakóinak számát 1550 körül mint­egy 3000 főre becsülte. Az egyházi levéltár 1796. évből származó „Matricula scholae” elnevezésű kéz­iratos feljegyzésében „régi írások és emlékezetben maradt hagyományok alap­ján” az előző időkről így ír az iskola akkori rektora s egyben a történeti feljegyzés késztője: „A régi templom mocsáros helyen volt építve, mely árokkal és kőfallal volt körülvéve. Ez alatt feküdt a város napnyugat felé, délre holmi tavacskák voltak, északra volt a szántóföld, napkeletre pedig a szőlők, gyümölcsösök és a zöld sík mező látszott.” A város elég kis területen volt összezsúfolva. A falakkal és sáncokkal körülvett településnek a területe nem lehetett nagyobb, mint az a négyszög, melyet a mai Árpád, Selyem, Pesti, Mária, Szőlő, Műhely és Kossuth Ferenc utcák határolnak. A Pesti utcának az a része lehetett a település magva, mely a jelenlegi római katolikus iskolától a Nyitrai házig terjed, mert ez a rész a legmagasabb fekvésű, s így építkezésre a legalkalmasabb. A házakat ebben az időben a helyszínen található anyagokból építették leg­inkább úgy, hogy gerendavázakat ástak a földbe, azokat bebordázták, a bordá­kat fűzfavesszővel bevonták, s az így egybeszerkesztett falakat az Öreg-sző­lőkből termelt kiváló minőségű sárga agyaggal kívül-belül bevakolták és ta­pasztották. Követ alig használtak, legfeljebb csak a fundamentumok erősíté­sére. Kőépület a városban a templomon, papiakon és később az uradalmi tiszt­tartó lakásán kívül más alig akadhatott. Az utolsó ilyen uradalmi épület még ma is fennáll a Pesti út elején, de ez sem lehet több 150 esztendősnél. Az idők folyamán több alkalommal átalakították, úgyhogy ma már eredeti jellegét ez sem mutatja.-9-

Next

/
Thumbnails
Contents