Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
I. A földművelés kezdetei
— i. e. 9000: folytatódik a népesség ugrásszerű növekedése, a családi alapon szerveződött közösségek megbomlanak, a házak száma növekszik, a gabonafélék kezdetleges háziasítása is elkezdődik, a kecske és a juh domesztikációja, négyszögletes kőházak. A Közel-Kelethez képest mintegy 3000 évet késik a mezőgazdaság kialakulásának kezdete Kínában, bár az első — a kölesre vonatkozó — termesztési adat i. e. 7000— 5000 közötti időszakra tehető. Mindkét területen az üröm a jellemző sztyepi faj. A kései pleisztocénban a Közel-Keleten sokféle fűfaj található, Kínában pedig „csak” a kölesek jelentek meg. Az időbeli különbség ezzel is jól magyarázható. A rizs — mint szubtrópusi mocsári növény — i. e. 6000-ben vált kezdetleges kultúrnövénnyé, mégpedig Dél- és Délkelet-Ázsiában. Délkelet-Ázsia kezdetleges földművelésére vonatkozóan főleg Thaiföld szolgáltat fontos adatokat. A szent barlangokban (kb. í. e. 120 000) Lagemria-, Cucumis-, Phaseolus-, Vicia-, PAw/n-leleteket találtak a régészek, ezenkívül számos trópusi fajt is megtaláltak (Gorman, 1973). Indiában a rizs termesztésbe vonása, Közép-Afrikában a jamszgyökér domesztikálása közel 7000 évvel ezelőtt kezdődött el. Ugyanebben az időben indult meg a Szahara erőteljes kiszáradása. Addig a jelzett terület és a Nílus vidéke közötti intenzív kapcsolatot a Szahara hiúsította meg. Közép-Amerikában mintegy 11000—10 000 évre nyúlik vissza a tök, és kb. 4000 évvel későbbre a kukorica, valamint a Setaria domesztikációja. Dél-Amerikában (az Andokban) is csak az i. e.-i 7000-re tehető a mezőgazdaság kezdete. A sütőtök és a közönséges bab háziasítása már 700— 800 évvel előbb megtörtént. A kezdetleges földművelés két jeles vidékének összevetése számos hasonlóságra hívja fel a figyelmet. Ezek a következő összeállításban fognak szerepelni. Feltűnő az is, hogy a három kultúra kronológiai sorrendjében a Zagrosz-hegység és a Tehuacán között általában 3—3,5 ezer év csúszás figyelhető meg. A Zagrosz minden esetben előbbre volt, mint a Tehuacán. Utóbbi esetben a csoportos vadászás és a széles körű gyűjtögetés tartama elnyúlt: Zagrosz 1. Zarzi i. e. 13 000-11 500 2. Zawi Chemi, Shani-dar, Sarir, Cayönü i. e. 11 500- 9000 3. Jarmo, Ali-Kosh Jerikó, Cayönü házak i. e. 9000- 8000 Tehuacán Ajuereado i. e. 11 000-8750 El Riego Coxcatlan i. e. 8750-6000 Késői Coxcatlan Abejas-Purron i. e. 6000-3450 Hasonlóságok vadászás] csordákra, széles körű gyűjtögetés széles körű gyűjtögetés, korai földművelés, kerámia nincs a mezőgazdaság szerepe nő, a kerámia megszületése: kb. i. e. 8500 (Délnyugat-Ázsia) kb. i. e. 400 (Mexikó) Az előzőekben említett korrelációk sorát Ekholm (1955) tézise nyitja: a mezőgazdaság kialakulása és a fazekasság megjelenése szorosan összefügg. Ezt az állítást ki kell azonban egészíteni (aminek a jelen fejlődéstörténeti vázlatban is fontos szerepe van). 31
