Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
Előszó
a primitív táplálékszerzést, a gyűjtögetést elemi nemesító'i munkával fejlesztette tovább. S mert az embernek ősi lelki tulajdonsága, hogy a növényélet hátterében kozmikus erőket sejt (mint Balogh András, egyik lektorom a véleméyezésében írta „az ember a keletkezés és elmúlás misztériumában a növény sorsát a sajátjáéval hozza párhuzamba”), a növény a vallás, a művészetek részévé válik. Vagyis a növényi mítoszok, a költői szimbólumok és metaforák a kultúra hordozójává válnak, az anyagi kultúra számára pedig igen fontos, sok esetben szinte meghatározó irányt szabnak (mindez jól megfigyelhető néhány gyümölcs-, zöldség-, dísznövény- vagy gyógynövényfaj esetében). Ezért nem tartottuk szükségesnek a mitikus-költői elemeket a.termesztési, esetleg történeti részektől mereven elválasztani. A történeti növénytan bátran (ám kritikusan) alapoz a mitikus adatokra, mert ezeknek szintén van bizonyítható valóságtartalma, tehát fontos információkat rejthetnek, ezért következetesen használtunk vallástörténeti, néprajzi, történelmi, természetrajzi és művelődéstörténeti, valamint irodalmi forrásokat. Tettük ezt azért is, mert A kerti növények regényét szeretnénk folytatni, s e kutatások eredményeként megírni A kertészet regényét is. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy a kerti növények művelődéstörténetét minél teljesebben ismerje a kedves Olvasó. Reméljük, hogy a kertészet főbb növénycsoportjainak tárgyalásakor sikerül a szűkebb területek iránt érdeklődők figyelmét is e könyvre irányítani. Hogy a dísznövények történetét csak vázlatosan adhatjuk közre, ennek kizárólag terjedelmi oka van. Azt sem hallgatjuk el, hogy a dísznövények közül nemegynek a gazdasági jelentősége messze elmarad a táplálkozási célra termesztett kerti növényeké mögött. Főleg az ilyen fajokat ismertetjük kevésbé részletesen. A kertészeti növényfajok eredetéről — úgy véljük, megalapozottan — csak a földművelés kialakulásának ismertetése után eshet szó, mert mint Prónay Gábor akadémiai székfoglalójában mondta egykor, a kertészet a földművelés művészete, vagyis összetartoznak. A könyvben mindenképpen a nálunk termesztett fajokat igyekeztünk teljes mértékben bemutatni, valamint a mediterrán kerti növények egy részét, a trópusi és szubtrópusi fajok közül pedig inkább azokat, amelyek itthon is kaphatók, növényházban termeszthetők, illetve ismertebbek. A nagyszámú növényfaj lelőhelyeiben eligazít a név- és tárgymutató. A részletek iránt érdeklődő Olvasó a gazdag forrásjegyzék alapján néhány kérdésnek pontosabban is utánanézhet. Termesztési szokásokról, módszerekről csak kis mértékben esik szó, de A kerti növények regénye a termőhely kiválasztásában, az egyes fajok ökológiai igényének változásában vagy éppen stabilitásában még a mai termesztés számára is hasznos információkat nyújthat. A kerti növények regénye úgy akar a széles olvasói kör számára újat adni, hogy közben — legalábbis a szerző reméli — a tudományos igényességet is sikerült megőriznie. Ebben a törekvésemben lektoraim hasznos észrevételeikkel nagy segítséget nyújtottak. Fáradozásukat ezúton köszönöm. A könyvet gazdagító reprodukciókat Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész készítette. 10
