Gáliczky Éva (szerk.): Dózsa György 500 éve. Bibliográfia (Budapest, 1972)

Függelék

FÜGGELÉK

Dózsa György alakjával az egykorú és valamivel későbbi krónikákon kivül a történettudomány jóidéig nem foglalkozott érdemlegesen. Neve, forradalma, babár elrettentő példaként, fel-fel hangzott, reformerek ajkán is, (pl. Kölcsey, Wesselényi, stb. ) akik igy akartak engedményeket kicsikarni a jobbágyok száméira.

Horváth Mihályé és Márki Sándoré az 'úttörő érdem, hogy Dózsa forradalma elnyerte méltó helyét a magyar történetirás lapjain. Kis visszatekintésben közreadjuk azoknak a müveknek a jegyzékét, melyek vagy nehezen hozzáférhetők, vagy már jórészt csak történeti ér- ’ tékkel birnak: esetleg vitatható megállapításokat tartalmaznak.

MÁRKI Sándor: Dózsa György és forradalma. Bp. 1883, Hátki. 215 1.

ÁLDOR Imre: Dózsa György s a parasztlázadás 1514—ben. Bp. 1899» Franklin. 144 1. /Történelmi kvt, 85./

FARKAS Ernőd: Dózsa György a népszabadság vértanúja. Bp. I903, Magy. keresk. közi. 144 1. MÁRKI Sándor: Dózsa György £111.3 Bp. 1913»

M.Tört.Társ. 535, £43 1.» 9 t.

/Magy. tört. életrajzok, 29./

CSIZMADIA Sándor: A nagy magyar parasztforradalom. Dósa György. Bp. 1914-, Népszava.

174 1.

/Világosság kvt. 1./

CD. Gy. szobra, Sámuel Kornél müve.3 DÓZSA katonája vagy urak kutyája. A magyar földművelő nép okulására Írott könyvecske. Bp. 1919» Közoktügyi Népbiztosság. 16 1. GERGELY Sándor: A Dózsa-féle parasztforradalom története. 1929.

38