Kovács Gyula (szerk.): Dózsa 1492 - 1972. A Dózsa-emlékünnepségekhez (Cegléd, 1972)

Irodalmi szemelvénygyűjtemény

MÁTYÁS FERENC

GYÁSZ-SZEKEREKEN

Rögök peregnek, nincsen szavuk, hogy ellenállni lehessen, őr bilinccsel, s rab lett Dózsa királyfi.

Gyász-szekereken mennek, a földbe is őrtállni.

Mikor fogod, eretnek sorsukat te bezárni?

Gyűlnek a hantok, elmegy legjobb hadunk, — talán mi következünk, — ki ment meg, vigaszra hol találni?

Itt maradtunk, leverten, ki fog még nagyon fájni, marad-e erő s terved, tudás, a vészt kizárni,

a szegényekért e rendet tovább s hűen szolgálni, a kidőlt szálfa-szentek helyére tisztán állni?

Nő a hiány, temetnek, rajtuk tiporva ázik a föld, — s kit odavetnek az isten ellen lázit.

62