Kovács Gyula (szerk.): Dózsa 1492 - 1972. A Dózsa-emlékünnepségekhez (Cegléd, 1972)
Pataki Ferenc: Dózsa György és az 1514-es parasztháború
a jobbágyok terményeit, más városok zálogba vették a jobbágyok szolgáltatásait. A meggazdagodott városok elleni támadás kezdetét jelentette, hogy az országgyűlés 1492-ben megtiltja Budának a főpapok, bárók és nemesek ottani házai után az adó követelését. 1498-ban már a városok bérelt földjeit is bor- és gabonakilenced alá vetették. Esztergomnak, az ország legrégibb városának jogait saját érseke semmisítette meg. Bakócz Tamás megszerezte a várost a királytól, s ezzel a jogot is megszerezte, hogy az esztergomiakat kilencedfizetésre kényszerítse. A főurak mohósága a bányavárosokat sem kímélte, vámfizetésre kényszerítették a birtokaikon áthaladó polgárokat. Kiéleződött a bányamunkások harca is. 1492-ben Máramaros megye sóbányáiban a munkások megszüntették a sóvágást. Nyugtalanság volt az egész országban. A székelyek 1506-ban fegyveresen keltek fel a megismételt ököradóztatás miatt. 1505-ben már évekre előre befizették az ököradót: családonként egy-egy ökröt, vagy minden négy ökör után egyet. Mivel a következő évben fia született a királynak, ez is alkalmat adott az újabb adókivetésre. Az ellenszegülés olyan erős volt, hogy csak a végvidéki várőrségek összevonásával és bevetésével tudta Tömöri Pál leverni. Erősödött a magyarországi románok és szerbek antifeudális harca is. Ennek legfőbb oka a katolikus egyház kizsákmányolása volt. Bár törvény tiltotta meg a szerbek, kárpáti oroszok és románok tizedfizetését, mégis a románok nagy részét tizedfizetésre kényszerítette a katolikus főpapság. A törvény szerint csak azoknak a románoknak kellett volna tizedet fizetni, akik olyan földeken dolgoznak, ahol azelőtt magyarok éltek. A románok helyzetét az is súlyosbította, hogy a szász polgárok fokozottan kizsákmányolták őket. Délvidéken is erősen kiélezte az ellentéteket, hogy az egyház a görögkeleti szerbeket is tizedfizetés alá akarta vetni. Ezek megtagadták, mivel nem katolikusok voltak. Az 1490-es évek közepén ez a tizedmegtagadó mozgalom olyan erős lett, hogy a katolikus magyar jobbágyok is megtagadták a fizetést. A magyar jobbágyok mozgalma ellen a kalocsai érsek kiközösítése sem használt, bár egész Szabadka környékét kiközösítéssel sújtotta. Egy 1502-ben Magyarországon járt francia utazó úgy látta, hogy a magyar nemes a parasztot a barommal tartja egyenlőnek, s úgy is bánik vele. Keresztes hadjárat meghirdetése. Dózsa György Amíg nálunk pártharcok és belviszályok dúltak, addig a török támadások egyre sokasodtak. 1493-ban még Kinizsi csapatai könnyen felszabadították az ostromlott Belgrádot, de a 12
