Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '97 Pais Dezső (1886-1973) 7 7 0 évvel ezelőtt született Pais Dezső nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Nyelv c. folyóirat szerkesztője. Élete rövid ideig Ceglédhez kapcsolódott: 1912-től 1919-ig a Kossuth Gimnáziumban tanított magyart, latint és görögöt. Neki köszönhetjük a Cegléd név “megfejtését", a Magyar Nyelv 1914-es évfolyamában tette közzé először erről szóló dolgozatát. 1919-ben helyi újságban, a Ceglédi Híradóban is megjelent ennek az írásnak a változata, az alább közölt részletek ebből származnak. E néhány sor emlékeztessen a kiváló tudósra, az egykori ceglédi tanárra. „Egyes helyeken cegle-fának neveznek egy fűzfafajtát. Ciglevessző a felső Duna és a Vág mentén ismert szó és annyi mint: öntéseken hirtelen felsudaradzó vékony, piros vessző, melyből kasokat és finomabb kosarakat kötnek. Komáromban ciglevessző a sárgabelű fűzfa vesszeje, mely rendesen igen hajlós. Csallóközben ciglé-nek hívják a sárgafüzet. A Cegléd helynév ebből a cegle=cigle tanévből alakult, mégpedig azzal a -d képzővel, amivel számtalan más név is képződött, pl. szintén növénynevekből: Füzed, Nyárád, Szilád, Almád, Somod... Ez a -d képző, amit a mai nyelvben már nem használunk szavak alkotására, megfelel a valamivel ellátottságot kifejező-s melléknévképzőnek... Tehát Cegléd vagy Cigléd annyi, mint ceglés vagy ciglés, azaz füzes hely. A ceglé-nek vagy ciglé-nek Cegléd-del vagy Cigléd-del való összefüggése mellett szól, hogy Csallóközből, tehát olyan helyről, ahol a cigié szó járatos, egy Cigléd nevű puszta kerül elő. Városunk neve, amely IV. Kun László király okleveleiben jelenik meg először, mindig olyan formában fordul elő, amit nem olvashatunk másnak, csak Cegléd-nek. A talajviszonyok - hiszen a város határa és vidéke manapság is sok helyütt vizenyős, mocsaras -, valóban könnyen arra indíthatták az itteni települőket, hogy a keletkező helységet egy nedves földben tenyésző fanem nevével jelöljék meg. ... Több helységünket nevezték még meg a cigle=ciglé-nek -d képzős származékával. A Cegléd nevet viseli Eger városának egy része, amit régen külön helység gyanánt is említenek. Látrán Somogy megyei faluhoz ma is tartozik, régen is tartozott egy Cegléd nevű puszta; környékén a Balaton parton ma is mocsaras hely, berek terül el. A Szabolcs megyei Tiszapolgárhoz tartozó Cikléd puszta nevében is bizonyára Cegléd nevű birtok tűnik fel, aminek ma a Szigetvár közelében fekvő ceglédi puszta felel meg. Ez a hely a XVIII. sz. elejéről való oklevelekben Cögöléd alakban is előfordul. Ezek után talán felesleges cáfolnunk azt a városunkban meglehetősen elterjedt véleményt, hogy Cegléd régi neve Szeglet volt, mert a szolnoki, körösi és pesti utak benne értek össze. A kosárfonásra alkalmas fűzfafajtát vagy a cegle- vagy cigle-füzet cogolya- vagy csigolya-fűznek is mondják. A cegle=cigle és cigolya=csigolya fűzfanevek egy korábbi csigla vagy cigla szó elváltozásai. Ez a csigla vagy cigla minden valószínűség szerint régi török jövevényszó a magyarban. A „sövény" jelentésű török szót kereshetjük a krónikáinkban fennmaradt székely őshagyományból ismert Csiglamező nevében." Reznák Erzsébet 87
