Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM'97 Sztehlo Ottó Sztehlo Ottó 1851. december 10-én született Dobsinán Sztehlo András ev. lelkész és Sárkány Aurélia negyedik gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait Losoncon végezte, a középiskolát Pozsonyban kezdte, majd Budán fejezte be. 1874- ben kapott építészmérnöki diplomát a budapesti József Műegyetemen. Tanárai közül Steindl Imre építész egész életre szóló hatást gyakorolt rá. Már hallgató korában, több társával együtt részt vett a Steindl által vezetett műemlékfelmérési munkákban. Tanulmányai befejeztével Sztehlo Ottó először a műegyetem középítészeti, majd a műépítészeti tanszéken kapott állást. 1877-től 1894-ig ott volt a Steindl Imre irányításával folyó bártfai Szent Egyed templom restaurálási munkálatainál. 1875- től tagja lett a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. Munkásságát a múlt század végén kibontakozó műemlékvédelem határozta meg. A Steindltől tanult felmérési technika segítette őt abban, hogy könnyen tájékozódjék és pontosan rögzítse egy-egy műemlék állapotát, kialakítsa véleményét. Kezdetben munkatársa, 1 894-től másodépítésze, 1902-től haláláig pedig kinevezett rendes tagja lett az 1881-ben alakult Műemlékek Országos Bizottságának, melynek létrehozásában szintén nagy szerepe volt Steindl Imrének. A századfordulóra esett két nagy, ugyancsak Steindl irányításával végzett munkája: az Országház tervezése és építése (1 893-1902), valamint a kassai dóm restaurálása (1877-1896, 1901- 1904). Előbbinél Steindl aktív szerepet szánt tanítványainak az általa vezetett művezetőségi iroda megszervezésével. Az utóbbi munkában Sztehlo Ottó a kezdetektől részt vett. Előbb rajzolóként a dóm restaurálás előtti állapotát rögzítette, később pedig az építőbizottság tagja lett. Majd a vitákban belefáradt Steindl lemondása után, 1901 -ben az illetékes minisztérium Sztehlo Ottót bízta meg a dóm déli szárnya restaurálási tervének elkészítésével. A munkát 1904-ben fejezték be. A kapu külső párkánya alatt ma is látható a restaurátorok, Friedrich Fröde, Steinhausz László, Steindl Imre, Sztehlo Ottó és Eigner kőből faragott portréja. Kassán a székesegyházon kívül az ő nevéhez fűződik még a Szent Mihály kápolna restaurálása (Schulek Frigyes tervei alapján), a Lőcsei-ház felújítása, a II. Rákóczi Ferenc hamvait befogadó kriptarész és kőkoporsó tervezése. További jelentős munkái voltak még: a bártfai városháza, az okolicsnói ferences zárdatemplom, a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna restaurálása (ez utóbbi Steinhausz Lászlóval közösen), valamint a késmárki ev. templom Thököly-sírkápolnájának tervezése, a kőröshegyi, a sámfalvi, a németprónai és a keszthelyi katolikus templom, az egri minaret, a tordai harangtorony, a szolnoki református templom, a ceglédi evangélikus templom, a szolnoki kaszinó és a székelyudvarhelyi megyeháza. Sztehlo Ottó a megmaradt középkori kövek méretei alapján matematikai módszerekkel meg tudta szerkeszteni a valaha létező épületet. Századunkban, amikor a háborús pusztítások nyomait csak rekonstrukcióval lehet eltüntetni, érdekes volna összehasonlítani az ő módszerét a ma alkalmazott módszerekkel. Életműve igen gazdag, a századforduló tervpályázatain sok művel jelent meg, első díjas munkáit a legtöbb esetben meg is építette. Az elkészült épületekről általában akvarelleket készített, melyeket rendszeresen ki is állított. Az irattárakban őrzött számos jelentése, rajza, terve, fotója tanúsítja: tevékenységével hozzájárult a magyar műemlékek megmentéséhez. Sztehlo Ottó 1923. június 10-én Budapesten hunyt el. Keszthelyi Lajosné Sztehlo Sára 68
