Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)

CEGLÉDI KALENDÁRIUM'97 Sztehlo Ottó Sztehlo Ottó 1851. december 10-én született Dobsinán Sztehlo András ev. lelkész és Sárkány Aurélia negyedik gyermekeként. Elemi iskolai ta­nulmányait Losoncon végezte, a középiskolát Pozsonyban kezdte, majd Budán fejezte be. 1874- ben kapott építészmérnöki diplomát a bu­dapesti József Műegyetemen. Tanárai közül Steindl Imre építész egész életre szóló hatást gyakorolt rá. Már hallgató korában, több társá­val együtt részt vett a Steindl által vezetett műemlékfelmérési munkákban. Tanulmányai befejeztével Sztehlo Ottó először a műegyetem középítészeti, majd a műépítészeti tanszéken kapott állást. 1877-től 1894-ig ott volt a Steindl Imre irányításával folyó bártfai Szent Egyed templom restaurálási munkálatainál. 1875- től tagja lett a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. Munkásságát a múlt század végén kibontakozó műemlékvédelem határozta meg. A Steindltől tanult felmérési technika segítette őt abban, hogy könnyen tájékozódjék és pontosan rögzítse egy-egy műemlék állapotát, kialakítsa véleményét. Kezdetben munkatársa, 1 894-től másodépítésze, 1902-től haláláig pedig kineve­zett rendes tagja lett az 1881-ben alakult Mű­emlékek Országos Bizottságának, melynek lét­rehozásában szintén nagy szerepe volt Steindl Imrének. A századfordulóra esett két nagy, ugyancsak Steindl irányításával végzett munkája: az Ország­ház tervezése és építése (1 893-1902), valamint a kassai dóm restaurálása (1877-1896, 1901- 1904). Előbbinél Steindl aktív szerepet szánt ta­nítványainak az általa vezetett művezetőségi iro­da megszervezésével. Az utóbbi munkában Sztehlo Ottó a kezdetektől részt vett. Előbb raj­zolóként a dóm restaurálás előtti állapotát rög­zítette, később pedig az építőbizottság tagja lett. Majd a vitákban belefáradt Steindl lemondása után, 1901 -ben az illetékes minisztérium Sztehlo Ottót bízta meg a dóm déli szárnya restaurálási tervének elkészítésével. A munkát 1904-ben fe­jezték be. A kapu külső párkánya alatt ma is lát­ható a restaurátorok, Friedrich Fröde, Steinhausz László, Steindl Imre, Sztehlo Ottó és Eigner kő­ből faragott portréja. Kassán a székesegyházon kívül az ő nevéhez fűződik még a Szent Mihály kápolna restaurálá­sa (Schulek Frigyes tervei alapján), a Lőcsei-ház felújítása, a II. Rákóczi Ferenc hamvait befoga­dó kriptarész és kőkoporsó tervezése. További jelentős munkái voltak még: a bártfai városháza, az okolicsnói ferences zárdatemp­lom, a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna restau­rálása (ez utóbbi Steinhausz Lászlóval közösen), valamint a késmárki ev. templom Thököly-sír­­kápolnájának tervezése, a kőröshegyi, a sámfalvi, a németprónai és a keszthelyi katolikus temp­lom, az egri minaret, a tordai harangtorony, a szolnoki református templom, a ceglédi evan­gélikus templom, a szolnoki kaszinó és a székelyudvarhelyi megyeháza. Sztehlo Ottó a megmaradt középkori kövek méretei alapján matematikai módszerekkel meg tudta szerkeszteni a valaha létező épületet. Szá­zadunkban, amikor a háborús pusztítások nyo­mait csak rekonstrukcióval lehet eltüntetni, ér­dekes volna összehasonlítani az ő módszerét a ma alkalmazott módszerekkel. Életműve igen gazdag, a századforduló terv­­pályázatain sok művel jelent meg, első díjas munkáit a legtöbb esetben meg is építette. Az elkészült épületekről általában akvarelleket ké­szített, melyeket rendszeresen ki is állított. Az irattárakban őrzött számos jelentése, rajza, ter­ve, fotója tanúsítja: tevékenységével hozzájárult a magyar műemlékek megmentéséhez. Sztehlo Ottó 1923. június 10-én Budapesten hunyt el. Keszthelyi Lajosné Sztehlo Sára 68

Next

/
Thumbnails
Contents