Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM'97 Díszpolgárok A fények mágusa Az emberélet aranyősz időszakát a napos oldalon járja a világhírű ceglédi fotográfus, Tóth István. Tizenhat éve az Évszázad Kiváló Fotóművésze címmel tisztelték meg New Yorkban, és azóta is töretlenül folytatódik a gazdag életpálya elismerése. A mögöttünk álló esztendő több szempontból is emlékezetes marad számára. Művészembernek talán a szakma elismerése a legnagyobb elégtétel, és 1956 januárjában ez is megadatott. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának vezetősége Tóth István fotóművésznek adományozta - kiemelkedő művészi teljesítménye elismeréseként - az egyesület 1995. évi díját. A fények mágusa azt tervezte, hogy a hetedik ikszen túljutva gyéríti kiállításainak számát, elég lesz tőle egy tavaszi és egy őszi bemutatkozás. Az élet azonban rácáfolt. Egyre-másra kérik tőle a képeket, invitálva oda, ahol még nem járt, visszahíva oda, ahol már gyönyörködtek az alkotásaiban. Az esztendő becses mozzanata volt számára, hogy Orosháza századik önálló kiállításának adott helyet, és azóta is töretlen lendülettel folytatódik a sorozat. A szűkebb szülőföld, Cegléd városa is megtisztelte a mestert. Az önkormányzat képviselő-testűlete a millecentenárium jegyében rendkívüli díszpolgári címeket adományozott, és így esett a választás a város nevét és jó hírét világszerte öregbítő művészre. A hetvenhárom esztendős alkotó ma sem tétlenkedik, hallatlanul gazdag képanyagát rendezgeti. Három másolatot készít mindegyikről. Egyet a majdani Tóth István emlékháznak szán, egyet megtart magának, a harmadikat pedig vándoroltatni szeretné, örök körforgásban. Sajnos, az emlékházból egyelőre nem lesz semmi, bár hosszú éveken át úgy tűnt, hogy a főutcán álló Veér-ház eklektikus épülete befogadhatja munkáit. Az önmagában is felbecsülhetetlen eszmei értéket hordozó fotóanyag mellé hatalmas kultúrtörténeti kincs társult volna, az a 2200 darabból álló nemzetközi fotókatalógus-gyűjtemény, amelynek alig van párja Európában. Tóth István még nem adta fel a reményt, bízik a megoldásban. Igazán nem a párhuzam kedvéért említette, hogy a világ kilenc nagy múzeumában őrzik művészi felvételeit. New York igényt tartott fotóira, Indiában megvásárolták az egész kiállítását, Izraelben úgyszintén, ahol bekerült a világ legnagyobb fotóművészeti gyűjteményébe. Bécs ugyancsak szemet vetett képeire. A díszpolgári cím elnyerése alkalmából így nyilatkozott e sorok írójának: Szeretem ezt a várost, a hibáival együtt. Sok lemondással, küzdelemmel járt a pályám. A család, a baráti kör, a pihenés háttérben maradt, hogy adni tudjak, hiszen én mások örömére alkottam. így vagyok ezzel ma is... Óriási hittel, tisztességgel dolgoztam, mert őszintének, igaznak, tisztának kell lenni. Egy 48
