Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)

CEGLÉDI KALENDÁRIUM '97 A nyereséges Városgazda Rt. ötéves A Városgazda Rt. 1992. január óta működik a korábbi Városgazdálkodási Vállalat jogutódjaként. Az átalakulás nagymértékben kötó'dik Juhász Jó­zsef elnök-vezérigazgató személyéhez, aki 1991 elején került a vállalathoz azzal a megbízatással, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően olyan szervezetet alakítson ki, amely biztosítja a kötele­ző önkormányzati feladatok elvégzését, vagyis az ingatlanok üzemeltetését, a távhő- és melegvíz­szolgáltatást és a köztisztaság működőképességét. Mindezt - az egyéb nyereséges vállalkozások tá­mogatásával - legalább nullszaldós eredménnyel. Az elmúlt öt év igazolta a részvénytársaság he­lyességét, ugyanis a cég összességében minden évben nyereséges volt, vagyona nem csökkent. Történetileg visszatekintve 1952-ben Községgaz­dálkodási, majd 1966-tól Városgazdálkodási Vál­lalat néven végezték feladataikat, amelyek az ur­banizációs folyamatoknak megfelelően - a távhő­szolgáltatással, a szemétszállítással és a kábeltévé­hálózat kiépítésével -bővültek. A legjelentősebb változás az ingatlanok kezelésében állt be, ugyanis a lakás illetve a nem lakáscélú bérlemények ön­­kormányzati tulajdonba kerültek, ennek kapcsán pedig '93-ban megjelent a kényszerértékesítés. így a szervezet ingatlankezelési, üzemeltetési és kar­bantartási tevékenysége rendkívül visszaszorult. Bár a lakásállomány - s így az önkormányzati megbí­zás is - jelentősen csökkent, az rt.-nek mégis fenn kellett tartania szakipari tevékenységét, melynek ki­használására piacot kényszerült keresni a magán­­tulajdonú lakások köréből. Ehhez természetesen magas színvonalon működő szervezetet kellett fel­állítaniuk. Míg korábban a szakipari részleg árbe­vételének 100 %-a az önkormányzati tulajdonú bér­lemények üzemeltetéséből adódott, most eredmé­nyük 60 %-a külső munkákból származik. Másik jelentős változás a köztisztaság területén következett be. Korábban a város jelentős össze­gekkel támogatta a technikai fejlesztéseket, a kö­zelmúltban viszont saját anyagi erejükből újítot­ták fel a rendkívül elavult gépparkot, az edényzet­­állományt. A legnagyobb előrelépés a hulladékle­rakó beindításával történt, amely mind az ott hasz­nált eszközöket, mind pedig a technológiát tekintve jelentős fejlődést képvisel, miként a szelektív hul­ladékgyűjtés tervezett megkezdése is. Ugyancsak ez állapítható meg a kábeltévé-hálózatról, hisz amíg 1991 végéig csupán az emeletes házak öve­zetében - 1500 lakásban - építették ki, addig mára a város 80 %-ában, vagyis 4400 otthonban érhető el ez a szolgáltatás, de a tervek szerint 1997-ben Cegléd egész területét lefedik. 1997. január 1-jén életbe lép a médiatörvény, miszerint minden műsorsugárzónak szerződést kell kötni a műsortovábbítókkal - beleértve a magyar és a műholdas külföldi tv-csatornákat is -, vagyis a sugárzók pénzt fognak kérni a műsorukért. Egy­részt ezért kerül sor az előfizetési díj emelésére, másrészt a differenciálás miatt. Ez azt jelenti, hogy különböző programcsomagokat lehet majd meg­rendelni. Nyilvánvalóan a magasabb színvonalú kínálat többe kerül majd. A távhő- és melegvíz szolgáltatás olcsóbbá téte­lére és a fűtési rendszer szabályozhatóságára évek óta keresik a műszaki megoldásokat. Az 1997-re elfogadott díjemeléssel lehetővé válik majd, hogy ezeken a területeken is fejlesztéseket indítsanak el egy-egy épületben, lépcsőházban. Az rt. által ke­zelt 1050 lakásból az értékesítési folyamat végére 300-350 marad a legrosszabb műszaki állapotúak közül. A problémát fokozza, hogy ezek bérlői köre a fizetőképességét tekintve hátrányos helyzetű. A lakók és fogyasztók 80 %-a jelenleg is tartozik va­lamennyi összeggel. Ezt a rendkívül komoly prob­lémát rugalmas részletfizetési kedvezménnyel igye­keznek megoldani, az önkormányzat lakásfenntar­tási támogatása is segít. Megkezdődött az eladóso­dott bérlők kiköltöztetése. Gondjaik - melyek or­szágosan is megfigyelhetők-abból adódnak, hogy a közüzemi díjakból nem tudják fedezni a szolgál­tatások hosszú távú fenntartásához szükséges mű­szaki fejlesztéseket. Amennyiben a gazdasági hely­zet nem hozza magával a fizetőképesség javulását, ez kerül veszélybe. Az elnök-igazgató irányelve, hogy a kötelező önkormányzati tevékenységek ese­tében csak a közgazdaságilag indokolt költségeket szabad a díjakban érvényesíteni, kiegészítve nye­reséges piaci tevékenységekkel - a veszteségesek finanszírozására-, hogy ezzel is csökkenteni lehes­sen a lakosságra terhelt összegeket, (x) Zimonyi Zita 10

Next

/
Thumbnails
Contents