Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 A ceglédi polgári iskola megszervezése Az említett iskolatörvény (1868. évi XXXVIII te.) idején csak elemi iskolák voltak városunkban. A nagymúltú gimnázium a század közepén elsorvadt, s a mezőváros tanulni vágyó ifjúsága távoli vidékeken járt középiskolába. A városi képviselőtestület 1869. június 17-i közgyűlésén "a nevelés szent ügye s népünk jóléte érdekében elhatározta egy polgári fiú és leányiskola felállítását". Ősszel beiratkozott 28 fiú és 22 leány, de csak 13 fiú és 16 leány végezte el az első évet Elefánti József igazgatása, Krisztiáni Alajos, Tálasy Árpád és Leczkovich Ilona tanítók keze alatt. Elefánti és Krisztiáni rendes tanárok évi fizetése 500 forint volt és 150 forint évi szálláspénz, Tálasy segédtanári stalluma 400 forint. Első épülete a Havorka ház volt, melyet Havorka Jakab beszármazott és meggazdagodott morva kéményseprő béreltek jutányos évi 300 forintért. A kávéház helyiségeit éppen akkor hagyta fel az új épületet emelt Népkör társasága. A Havorka-ház ott állt a mai Szabadság tér sarkán a Rákóczi úton (...)• A második tanévet a mai épületben kezdték meg a Vármegyeház téren. Itt volt a Nagykaszárnya és Csend biztosság, mindkettő megyei tulajdonban a XVIII, század vége óta s a tér innen vette nevét. A kaszárnya nem a mai értelemben vett katonai szállás volt, csupán a városban állomásozó lovas osztály parancsnoka lakott benne segédtisztjeivel. Udvarán állt egy nagy lóistálló, az őrség háza és a katonai mesteremberek műhelye, nemkülönben a helyőrségi fogda. A legénység kettesével-hármasával a gazdáknál lakott. 1867-ben a Nagykaszárnyából az ezredes a Vasút utcára ment lakni, mert a város megkérte a cserére, hogy adja át a megyei törvényszéknek az épületet. Kiköltöztették a lovakat és az istállót börtönné alakították, innen a Börtön utca neve. A parancsnoki épület helyére pedig a legutóbb felújított törvényszéki épületet emelték. A megyei törvényszék néhány évi működés után áthelyeztetett Kecskemétre. Elhagyott épületeibe költözött be 1870-ben a polgári iskola. Az istállóból való börtönt tantermekké formálták át s ebben az egészségtelen épületben neveltek, tanítottak. A Vármegyeház tér nevét az 1868-as iskolatörvényt megalkotó Eötvös József miniszter emlékére változtatták meg. Bőven volt hely tanteremnek, könyvtárnak, szertárnak, még rajzterem is volt. A börtönrész-lakásból igazgatói iroda és nevelői tanácskozó lett, a törvényszék épületét felosztották nevelői lakásoknak. Az Eötvös téren mindig piac volt, mai is az. Száz év előtt itt voltak a fazekasok, zöldségesek, káposztások, gabonások, burgonyások. Mellettük a tótok garabóval, vödörrel, káddal. A hetivásárok zaja megszokott, beszűrődik a tantermekbe télen-nyáron hetente kétszer, kedden és pénteken. Az iskolát határolja a Börtön a mai Zalka Máté utca, a Damjanich, a Hunyadi utca és a tér. Feljönni a Plébánia utcán szoktunk a katolikus templomtól. Nagy Sándor az iskola magas korty megért hajdani növendéke Földváry Károly negyvennyolcas ezredesre így emlékezett: "A plébániával szembe', a kis utcában, a sarkon lakott az ezredes, a mai járásbíróság helyén. Gyakran találkoztam vele, mert a háza előtt jártam el a polgári iskolába 1870-től három éven át. Az újvárosról jövet ott mentem előtte, köszöntem is neki mindig. Földváry ezredes zsinóros magyar ruhában sétált a lakása előtt." Három házzal feljebb, a tér 3. számú háza volt a katolikus leányiskola. 1849. júliusában a ceglédi zsinat színhelye. A polgári forradalmár Bobory Károly ceglédi pap hívta össze a váci egyházmegye plébánosait hitet tenni a negyvennyolc mellett. Hídvégi Lajos (Az írás részlet Hídvégi Lajos: A Ceglédi Táncsics Mihály iskola története 1869-1903 c. 1981-ben készült és eddig kiadatlan munkájából. Hídvégi Lajos jeles helytörténész volt, a város ismert alakja, aki a pedagógusként nemzedékeket nevelt a történelem szeretetére. 1993-ban a város díszpolgára lett, 1994-ben elhunyt. Ezzel az írással tisztelgünk emléke előtt.) 91
