Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 köszönési forma nem fejez ki kellő tiszteletet. Egy szigorú úr így szisszent e szóra: „Számomra a SZIA nyegle rövidítés, mintha azt mondanánk: Sz...rok ilyen Alakra. Ezért elutasítom!" Tényleg tiszteletlenség, ha a tizenéves így köszön otthon:"Szia Anyu!" Nem, dehogy! A kapcsolat tartalma a fontos. S ennek megfelelően lehet nagyon kedvesen, barátságosan, szeretettől csengőén, tisztelettől tisztán is mondani a sziát. (Meg - a formától függetlenül -azt is: „Maga marha!") Hogy általános divat a sziázás, egy felmérés is igazolja. Középiskolásokat kértem meg, írják le gyakorisági sorrendben, hogy köszönnek egymásnak és a szüleiknek. Társaknak: 1. Szia! 2. HelóH 3. Szevasz! 4. Szióü 5. Sziaszü 6. Helókaü 7. Csocsiü 8. Cső! 9. Csáü 10. Csóka! Szülőknek: 1. Szia! 2. Sziókaü 3. Helóü 4. Csókolom! 5. Szevasz! Ami a rangsorból azonnal leolvasható: a szia mindkét kapcsolatban első, lényegében nincs különbségtétel a partnerek között. A köszönési „tabella" a meghatározó hátteret is elárulja. Azt, hogy szinte általános a családokban a tegezés. Ugyanennek a felmérésnek az adataiból: I. Szüleid tegezik vagy magázzák a szüleiket? Tegezi: 35 százalék, magázza 56,7 százalék, egyiket tegezi a másikat magázza 8,3 százalék. II. Tegezed vagy magázod szüléidét? Tegezi: 78,3 százalék, magázza 20 százalék, egyiket így, a másikat úgy 1,7 százalék. III. Hogyan fogod nevelni a gyermekedet? Tegezzen: 98,4 százalék, magázzon 0,7 százalék, még nem tudom o,9 százalék. Tetemes, s terjed tehát a te... Kár, hogy kihalt a fiatalok ajkán a szervusz, az üdvözöllek, a jó napot kívánok, a minden jót, a viszontlátásra. a jó éjt. S elítélendő az a lezserség, vagányság, amelynek pózában azonnal lesziáznak valakit. Csak csajok és hapók?? Viselkedéskultúra, beszédkultúra, szerelmi kultúra. Ugyanabból a fészekaljból valók. Nyelv és szerelem? Nem csak a „nyelves pusziban" találkoznak... íme, egy mai szerelem története - a szavak vallomásában. A fiú (hapsi, hapó, tag, csávó, krapek. háromlábú. torpedóromboló) és a lány (áru, moha, anyag, tojó, szöcske, béka, lepedőakrobata) találkozik. A „csaj" csinos (ász, bomba, szuper, penge, japán, képcsöves). Megvallják: -Tetszel (jó vagy nálam, bírom a fejed, kultiválom a burádat). A fiú udvarol ( jár vele, hajt rá). Majd együttjárnak, mivel párt választottak (a fiú becsajozott. a lány bekprapekolt). Szerelmet vallanak (líráznak. nyomják a lírát): szeretlek! (bírlak, csíplek kajollak). Következik a csókolózás (ciripelés, csőrözés. csumizás. nválazás, szájsport). Majd a beteljesülés (lefekszenek, a fiú ledönţi, gerincre vágja lányt, a csaj dobja magát). Itt a vége, fuss el mással! (A fiú a csajt, a lány hapsit újít.) A történet így nem pontos, nem mai. A sorrend ugyanis...Gyakran éppen fordítva, - a végén kezdődik a „móka". Rákszerelem. A kezdeményezésben szerepcsere történt. Két levélke. 1. „Tisztelt Kisasszony! Mindig elhagy a bátorság, hogy odalépjek Önhöz, megszólítsam, s megvalljam azt, ami itt belül oly hevesen tüzel. Most mégis esedezem, adjon alkalmat, hogy lábai elé borulva elmondhassam, mily forrón imádom Önt! 1928. május havának 5. napján Kézcsókoló híve: B. Nándor" 2. „Hapókámü Jó vagy nálam. Este kiszállnak az őseim, csengess be! Csáü Zsuzsó" Két levél. Két kapcsolatforma. Két magatartás. Két stílus. De egy szerelem. Az első: a fiú tesz néhány tiszteletkört, mielőtt bekopog. A második: a lány ajtóstul ront(at) a házba. Mindez a maiak erkölcstelenségéről, érzelmi sivárságáról, szexuális rablógazdálkodásról tanúskodik? Bár a szóhasználat itt is jelez valami veszélyt, azért a „szókép" nem teljes. A fiatalok nem csak így, a szerelmesek nyilván nem így beszélnek egymással. Hogy mit mondanak a legmeghittebb pillanatokban? Ezt a buzgó szülő, erkölcsőr vagy nyelvész sem tudhatja, mert - nincs ott. Nincs erről nyelvi adata. Nincs titkos mikrofonja, „poloskája" anyaggyűjtésre. Én azt gondolom, a nagy események átélésekor „konzervatívak" a mai ifjak is: ugyanazt érzik, teszik és mondják, mint elődeik. dr. Költői Ádám (Tanár, nyelvész, az ETTE Tanárképző Kara docense) 89
