Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
Grafika: Kármán Orsolya CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 Megértjük, hogy a kereszténység elterjedésével utak mellett, szántóföldeken, völgyekben, hegyormokon, családi otthonokban, templomokban a haldokló, a halott Keresztrefeszített miért nem hangol le. Látványában sejteti, hogy az ember nem hal meg hiába. Nyilván e látvány valóságából meríti feltétlen hitét Teilhard de Chardin: "Aki szenvedélyesen szereti Jézust, aki a Földet halálba hajtó erőben rejlik, azt az embert hanyatlásában is a Föld szorítja óriási karjába. S ez az ember a Földdel együtt ébred majd fel Isten ölén." A leírt gondolatokkal közelítem meg a halált és tapogatózva „érintem" halálomat. Meggyőződésem, hogy a halálra gondolni: szerető törődés az élettel. Halálban értékelődik az emberi élet azzá, ami valójában. Illyés Gyula „Kháron ladikján" című esszé-regényében a halállal foglalkozik. Felkereste a 83 éves Lukács Györgyöt. Kérdi tőle, mi tartja alkotó elevenségben? „Az tart meg, hogy nincs belső életem. Mindennel foglalkozom, csak a lelkemmel nem foglalkozom soha." Az író szerint ez távolította el tőle a halál árnyékát. Ám én kérdem, aki így elhárítja a halál árnyékát, a semmiség lehetőségét, az nem taszítja-e el önmagától annak lehetőségét is, hogy „a halálban megmutatkozó üresség nem csupán visszfénye az igazi teljességnek, amely nem más, mint a személy tiszta lényegének felszabadulása" (Rahner). Természetesen a halál megtapasztalhatatlan, míg el nem szenvedjük, meg nem cselekszük. És addig? Hamvas-féle éberséggel vagy keresztény hittel készülünk rá. Talán úgy is, hogy figyeljük a haldoklás állapotában megszólalókat. Ki nem őriz utoljára suttogott szavakat? „Elrontottam az életemet..." „Úgy szeretnék még egy kicsit élni..." „Félek, nagyon félek..." Őrzök mást is. Németh László drámájában, amikor Gandhit a gyilkos golyó eltalálja, összerogy, s csak azt mondja: Isten. Mit mondunk, gondolunk, mit mondok, gondolok abban a borzalmas-nagyszerű pillanatban, amikor felvillan a Végtelenség? Mácz István (Mácz István 1934-ben született Gyomán. 1952-ben Mezőtúron érettségizett. 1957-ben az Egri Hittudományi főiskolán teológiából szerzett diplomát. Ettől kezdve mint lelkész, hittanár dolgozott 1969-ig. A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat munkaügyi vezetője 1990 novemberéig, mikor is Cegléd polgármestere lett 1994. december 11-ig. írói munkái közül KÍSÉRTÉS A JÓRA című könyvét emeljük ki, mely a Művelődési Minisztérium által jóváhagyott olvasókönyv 12-18 évesek részére.) 56
