Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)

történetét néhány esztendő híján egy évszázadra, napjainkban 93 esz­tendőre lehet visszavezetni. Kedvet csinált, követője is akadt már 1899- ben, Rabb Sándor műbútorasztalos-segéd személyében. A századfordulótól, az 1900-as évek kezdetétől még nagyobb lehe­tőség adódott arra, hogy azok, akik a fényképezéshez kedvet kaptak, vásárolhassanak gépet, filmet, technikai eszközöket, anyagokat. A fény­képezőgépek, hogy kisebbek lettek, megjelentek a tekercsfilmek, köny­­nyebb lett a pakk, ki lehetett mozdulni vele, egyszerűbb lett a fény­képezés. A kedvező árak is szinte kínálták a lehetőséget az amatőröknek. A normálfilmes, 23x46 milliméteres filmkockákat felhasználó fény­képezőgépet már tervezték 1914-ben, ám közben kitört az első világhá­ború. A típus Leica néven végül 1924-ben került forgalomba, ám meg­előzte a normálfilmes fényképezőgépet néhány más, megörökítő masina is. Az 1920-as években használták a 9x12 centiméteres lemezzel dolgo­zót, ezt követte elérhető áron a még kisebb, 6x9 centiméteres képeket adó. Még luxuscikknek számítottak ugvan ezek a gépek is, de egvre több család meg tudta vásárolni. Ha másként nem, hát takarékoskodva, ku­­porgatva, általában a havi 200 pengős jövedelemből. Nagy változást hozott, amikor piacra került a 8—18 pengős BOX fényképezőgén. Néhány élelmes kereskedő, a reklám kedvéért a vevőnek egy tekercs filmet is adott ingyen a vásárolt gép mellé. Cegléden az amatőr felvételek ki­dolgozásáért, másolásáért az 1920-as évek elején két fotólaboratórium versenyzett, s alig évtizeddel később már négy laboratórium vállalta a munkát, kedvezményes áraikat ajánva keltek egymással versenyre. Arról, hogy Cegléden akkoriban hányán fényképeztek, hány fényké­pezőgép tulajdonos volt, nem szól a krónika. A korabeli, városi újságok megemlékeznek egy amatőr fényképkiállításról 1931-ben, s ezen 41 ki­állító műveit láthatta a közönég. A képen való megörökítést minden esetre egyre többen űzték, kedvtelésből. A város főutcáján, a mostani Rákóczi úton új fényképész műterem épült, tulajdonosa Czeglédy Sándor fényképész volt, aki mindent elkövetett, hogy nevét, laboratóriumát, mű­termét mind szélesebb körben ismertté tegye, megrendelői és a labora­tóriumban dolgoztató amatőr fényképezők körében, ö volt, aki kezde­ményezte — majd a vele egyetértő amatőr fényképezők csatlakozásával, néhány városi tisztviselőt felkérve — létrehozta a ceglédi amatőr fény­képezők első kiállítását. Az első siker után újabb bemutató következett, 1934-ben, ám ezen nemcsak a városbeli fényképezők vehettek részt, hanem hívták, elfo­gadták a környékbeli, kedvtelésből fényképezők jól sikerült képeit is. Bár a beküldhető képek nagyobbak lehettek, látványosabbak, mint ami­lyeneket az előző bemutatóra kértek, érdekes módon a kiállító nevek száma kevesebb volt. Kárpótolt viszont látnivalóval a MAOSZ versenyen 7 t

Next

/
Thumbnails
Contents