Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)
zetközi bemutatón. Cegléden kétszer kapott első díjat, Pécsett díszoklevelet, Budapesten ezüst érmet és oklevelet nyert. Utoljára versenyen kívül szerepelt két képével azon a fotókiállításon, amelyet az akkori Ceglédi járási Kossuth Kultúrház fotóköre tartott, 1956. januárjában, mint a katalógus is tanúsítja. Dr. POLÓNYI ISTVÁN (1913—): jogtanácsos. Diák korában, zsebpézből gyűjtögette 1930 táján első fényképezőgépe árát. Ez egyszerű Box gép volt. Jól sikerült felvételeivel részt is vett már 1931-ben a ceglédi amatőr fényképezők első bemutatkozásán. Műveit — tájkép csoportban — az első helyezettek közé sorolták. 1936-ban, a Ceglédi Napok alkalmával tartott amatőrfénykép kiállításon, mint kiállító és rendező szerepelt, A bíráló bizottság munkáit díjazta. Egy ideig részt vett más városokban rendezett kiállításokon, pályázatokon is. Képei néhány ízben díjat hoztak. Ma is szívesen fényképez, főként diaképeket készít, külföldi utazásait így örökíti meg. Dr. CZEGLÉDY LÁSZLÓ (1915—): jogtanácsos, 14 éves korában kezdett fotografálni, mint visszaemlékező levelében megjegyzi, az édesapjától elcsent Goerz Tenax fényképezőgéppel. A ceglédi amatőr fényképezők első, 1931-es kiállításán ezüst serleget nyert azzal a képpel, amelyet ezzel a fényképezőgéppel készített. A fényképezést folytatta éveken át, részt vett több, köztük nemzetközi kiállításon is és díjakat kapott. Sajnos, mindazt, ami ennek tárgyi dokumentuma volna, a háború megsemmisítette, nincsenek a birtokában. Apja — mint erre emlékszik — sok munkát és fáradságot ölt a kiállítások rendezésébe és ezektől függetlenül is foglalkozott a ceglédi fotóamatőrök nevelésével. Minden téren támogatta ezirányú munkájukat. Dr. LÁNYI ZOLTÁN (1914—): a Ceglédi Építőipari Vállalat normacsoport vezetője volt, már nyugdíjas. Nem ceglédi születésű, de gyermekéveit már itt töltötte. A fényképezéssel kicsiny korában ismerkedett meg, érdekes módon. Édesanyja volt az, aki ügyesen fényképezett, kedvét lelte benne. Tőle sajátította el az alapismereteket, édesanyja megengedte, hogy segítsen napfénypapírra másolatokat készíteni. Az 1936-os Ceglédi Napok alkalmával rendezett fényképkiállításon már részt vett, 24x36 centiméteres méretű képeivel, amelyekért díjat is kapott. A jól működő Pesti féle drogéria később sok segítséget jelentett, felvételei előhívásához, a képek kidolgozásához. A drogéria fotólaboratóriumában esetenként a kellő fizetség ellenében sajátmaga is másolt, kidolgozta képeit. Részt vett az 1939-es I. Országos Művészi Fényképkiállításon is. A háború, mint sok más emberét, az ő ifjúságát is megtörte. Amatőrfényképezői tevékenysége abbamaradt, fényképezőgépe megsemmisült. Hosszú éveken át nem is foglalkozott ilyesmivel. Most megint fényképez. Korszerű, értékes gépe van, főként a családot és a családi eseményeket örökíti meg vele. TARACSÁK ISTVÁN (1920—): hentes és mészáros. Harmadikos gimnazista volt, amikor első fényképezőgépét kapta. Érettségiző diák 1939- ben, amikor képeivel benevezett a ceglédi I. Országos Művészi Fényképkiállításra. A válogató bizottság több képét elfogadta. 1940-ben alapító tagja és pénztárosa lett a CIF-nek. Ebben az esztendőben, a szakosztály első fotópályázatára beküldött képeit a Perutz gyár plakettjével jutalmazták. 15
