Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)
sára, hogy lám, ez volt a kezdet, igyekezetével, alkotásaival, sikereivel. Ám, még korántsem teljes a kép. Bizonyos, hogy vannak fel nem kutatott becses relikviák, amatőrfotós emlékek. Sok akadályt kellett leküzdeni, megértésre találni most is, az anyaggyűjtéskor. Üjsággyűjteményével segítséget adott a ceglédi városi—járási könyvtár, ahol több olyan dokumentum fellelhető, melynek reprodukcióját engedélyezték. Egy-egy megértő, az ügyet pártfogoló ember segítségével sikerült olyan adatok birtokába jutni, amelyek felkutatásáért érdemes volt időt áldozni, nem egy esetben másfél, két esztendőt is. Ezekből a mozaikokból állt össze a kép. A kiemelt évtizedben, 1931—40-ig három amatőr és egy országos művészi fényképkiállítás volt. Az akkori képekből többet a mostani bemutatón is látni. A katalógus szerény terjedelme nem teszi lehetővé a teljes történetanyag megjelentetését. Célja nem is az, hanem inkább, hogy őszinte, tárgyilagos, a folyamatosságot és összefüggéseket bemutató legyen. A folytatásra most még volna lehetőség, hiszen azok legtöbbje, akiknek a neve itt szerepel, jelen tud lenni ezen a kiállításon, nemcsak képeivel, hanem személyesen is. Befejező soraim szolgáljanak emlékeztetőül majd a ceglédi fényképezés története kutatójának arra, hogy kicsit talán kötelesség is megőrizni mindezt az utókor számára, s kiegészíteni újabb adatokkal. A kiállítás emlékeztető és tanulságos azok számára is, akik fiatalos lelkesedéssel most folytatják a sort, fényképezéskor magától értetődően alkalmazzák korunk technikai vívmányait. Számukra már nem oly nagyszó egy-egy jó minőségű, mondhatni divatos fényképezőgép beszerzése, annak tartozékaival együtt. Az alapismereteket is szinte tálcán nyújtják feléjük, sok nyomtatványban, kötetben, szakirodalomban. Remélhetően ez a kiállítás torzításmentes képet ad a jelennek a még kortárs elődökről, akik legtöbbje most is tevékeny, szívesen megosztja tapasztalatait a hozzá forduló fiatalokkal. Ismeretük nem lebecsülendő, szakmai tudás társul az élettapasztalattal. E kiadvány forrásanyagul szolgálhat azoknak, akik majd kedvet éreznek tehát, hogy folytassák a kutatást, az anyag feldolgozását. Még időben vagyunk, még nem késő. Ki lehet bogozni a fonalat, igazságot és tanulságot egyaránt a mérleg serpenyőjére tenni. Volna, mivel foglalkozni, hiszen a fejlődő hírközlés — sajtó, rádió filmhíradó, televízió — megörökített egyet s mást városunk fényképezés történetével, s fotósaival kapcsolatban. A magam munkáját átnyújtom most ifjú és idősebb kortársaimnak, az érdeklődőknek. KACZUR PÁL, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ Látomás Színesfényképezők Baráti Köre szakmai vezetője 9
