Gergelyné Baktai Júlia (szerk.): Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból - Pest megyei múzeumi füzetek 11. (Szentendre, 1979)

Lyka Károly: A földmíves festőművész

tartózkodó előkelőséggel tetézi legkisebb munkáját is. Nem hangos, nem megfontolatlan, nem banális. Ezek különleges értékek.

Művészete körülbelül úgy viszonylik a „kultúrművészet”-hez, mint az igazi népdal a grand-art zenéjéhez. Talán azzal a különbséggel, hogy sokkal nagyobbat mer, mivelhogy csupán festő-ösztönére hallgat s nem ismeri az ösztönös művészet gyilkosát: a problémát. Ez az elfogulatlanság kérdése. Hány „városi” festő megy tönkre a lelket sajgató „problémákban”. Művészetünk történetében valósággal hemzsegnek az ilyen élő-halottak.

Benedek Péter ily okokból valóban különleges jelenség s megérdemelte, hogy a rá vonatkozó apró adatokat nagy szeretettel gyűjtötte össze egy imént megjelent illusztrált kötetbe Bálint Jenő. De hasznos volt az is, hogy kiállították munkáit, mert most némi fogalmunk támadt arról, hogy hova juthat a maga erejéből egy olyan művészet, amelynek elemeit eddig csupán gyermekrajzokból és a pásztorok művészkedéséből ismertük.

Új Idők, 1928. XXXIV. évf. 45. sz. 546. p.