Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése

A betakarítás azonban a szállítás nélkül nem teljes. A letört kukoricát, a kukoricaszárat, a felszedett burgonyát, répát és egyéb terményt raktárakba, a rendeltetési helyükre kell szállítani. Aszállít ás állami gazdaságainkban nem okoz különösebb fennakadást, mivel elegendő számú vontatóval és pótkocsival rendelkeznek. Az összes traktorból a vontató részesedése a gazdaságok 7%-ában 10% alatt marad, 52%-ában 10—20%, 34%-ában 20—30%, 7%ában pedig eléri ül. meghaladja a 30%-ot. A pótkocsik száma magas, általában két-háromszorosa, néhány helyen pedig négy-hatszorosa a vontatóknak. Viszonylag legtöbb a vontató, vagyis az összes traktorból legnagyobb a vontatók aránya azokban a gazdaságokban, melyek intenzívebb gyümölcs- és zöldségtermelést folytatnak, ahol tehát a szállításigényes termelés kiemelkedik.

Állami gazdaságainkban a mezőgazdaság gépesítése előrehaladottabb, mint a mezőgazdaság más szektoraiban. A gépi munka is gazdaságosabb, ami következik a nagytáblás művelésből, míg a gépállomásoknak gyakran még a termelőszövetkezetekben is apró parcellán kell dolgozniuk. A mezőgazdaság fejlődésének iránya azonban feltétlenül a nagyüzemi nagytáblás gazdálkodás, amely lehetővé teszi a modern agrotechnika minden vívmányának alkalmazását, a mezőgazdasági termelés általános fellendítését.

298