Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése
-30 30-43 50-69 70-89 ПО -területi elhelyezkedése megváltozna, mert hiszen a munkaterület lényegében csak kiszélesedik, nem tolódik át távolabbi területekre. A szántó összterületből való részesedése legmagasabb a Duna— Tisza köze É-i részén és a Bácskában. Kisebb ennél a Duna völgyében : igaz, itt néhány helyen a talajadottságok nem kedvezőek a szántóföldi termelésre. Legkevesebb a szántó a szikeseken és a homokhátságon. Több helyen az összterületnek felét sem éri el (124. ábra). A gépek gazdaságos kihasználását megnehezíti az a körülmény, hogy egyes gépállomások kiterjedése igen nagy,ugyanakkor kevés szántóval rendelkeznek. Természetesen nem szabad fi- 90-109 gyeimen kívül hagynia gépállomások területi elhelyezkedésénél az úthálózat sűrűségét és minőségét. Az elhelyezkedéstől és az úthálózattól függően kisebb vagy nagyobb lehet a közvetlen munkaidő kiesés, az improduktív üzemanyagfelhasználás, tehát hatásuk megmutatkozik egyrészt az időegység alatt elvégezhető munka mennyiségében, másrészt az önköltség alakulásában is. A gépállomások munkájában nem közömbös az sem, hogy a körzeten belül hol helyezkedik el a gépállomás: milyen a megközelíthetősége azoknak a területeknek, amelyeket meg kell művelni. Itt egyik legfontosabb tényező az úthálózat sűrűsége és minősége. A Duna—Tisza közén a gépállomások általában olyan községekben, városokban létesültek, ahol több útvonal találkozik, ahonnan a különböző területek megközelítése a legkönnyebb (125. ábra). A sugaras úthálózat következtében legszerencsésebb a kecskeméti, kiskunfélegyházi, ceglédi, nagykőrösi, kiskunhalasi és a kalocsai gépállomás helyzete. Ezekben a körzetekben legkönnyebb a különböző területeken levő termelőszövetkezeti és egyéni dolgozók szántóit elérni, jó, kövezett utakon. Néhány gépállomás elhelyezkedése azonban annak ellenére, hogy az úthálózat többfelé ágazik, mégsem mondható szerencsésnek, mivel nem a körzet középpontjában, vagy annak közelében, hanem a körzet szélén vagy egyik sarkában helyezkedik el. így nagy távolságot kell megtenni a legtávolabbi pont eléréséig, ami természetesen jelentős munkaidőkiesést, sok üresjáratot és improduktív üzemanyagfelhasználást jelent. Ilyen helyzetben van a bajai, tiszakécskei, túrái és kiskunmajsai gépállomás. Néhány gépállomás elhelyezkedése azonban nem látszik helyesnek, indokoltnak már az útviszonyok alapján sem, de az sem közömbös, hogy a körzeten belül is melyik területrész (község) adja a munka nagyobb részét, hol 50 km 123. ábra. A gépállomások körzetének kiterjedése 1000 kh-Ъап 1957-ben 258
