Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
f < 100 WO - 500 500 - WOO WOO - 2000 2000 - 5000 5000 -10000 10000-20000 20000 < 63. ábra. Az 1000 kh-га jutó összes gyümölcsfák száma 1895-ben és 1935-ben 1. GYÜMÖLCSTERMELÉS A múlt század közepe óta, amikor a homokkötési munkálatok már komoly eredményeket hoztak, a gyümölcsfák telepítése is nagyszabásúvá vált. Az 1860-as, 1870-es évek során pedig már jelentős gyümölcsszállítmányok indultak el a Duna—Tisza közéről a nyugat- és észak-európai országokba. A gyümölcsfaállomány első statisztikai felmérésére 1895-ben került sor. Ebben az időben a Duna—Tisza köze már az ország egyik vezető gyümölcstermelő tája volt. 1935-ig további 50%-kal nőtt a gyümölcsfák száma. 1935-től 1951-ig ismét szaporodtak a Duna—Tisza közi gyümölcsfák, a termőfaállomány a sok új telepítés nyomán jelentősen megfiatalodott. A gyümölcsfák nagy hányada az 1940—41. évek alatt ment tönkre a vadvizek pusztítása nyomán, a maradék állomány azután a háborús cselekmények során tizedelődött meg (29. táblázat). 29. TÁBLÁZAT A gyümölcsfaállomány a Duna—Tisza közén Megnevezés 1895 1935 1951 Gyümölcsfaállomány (1000 db) ...............................4380 6605 7120 1000 kh területre jutó gyümölcsfák száma (db). .1600 2500 2700 126
