Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása

57. ábra. A paradicsom vetésterületé- 58. ábra. A fejeskáposzta vetésterüle­nek eloszlása (1957). 1 pont — 20 kh tének eloszlása (1957). 1 pont — 10 kh múlják a Kalocsa környékieket. A két körzethez tartozó községek közül néme­lyik szántóterületének 10—15—20%-át is elfoglalja a fűszerpaprika. A két város környékéhez (melyek a paprikatermelés belső körzetei) csatlakozó terü­leteken (külső körzetek) is termelik a paprikát, de jóval kisebb mértékben. Szeged környékén mintegy fél hónappal előbb érik a paprika, kedvezőb­bek a hőmérsékleti viszonyok. A szegedi paprikaföldek száraz levegőjűek, aszály idején gyengén teremnek, a csapadékos időjárást viszont nem sínylik meg. A kalocsai körzet napsütésben gazdagabb, mélyfekvésű, párás Duna menti talajain aszályos évben is megfelelő a terméshozam, csapadékos években viszont rendkívül leromlik a minőség. A holdankénti átlag 6 q. A kalocsai termésátlagok valamivel alacsonyab­bak a Szeged környékieknél. b) Paradicsom A paradicsom a könnyű vályogos homokot vagy televényes homokot kedveli; bő talajnedvességet kíván. Terméseredménye öntözéssel felfokozható. Érés alkalmával egyenletes, száraz meleg szükséges. 122

Next

/
Thumbnails
Contents