Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
tartotta. Utalt azokra a hibákra, melyek az országban a feszültségekhez vezettek, s arra, hogy a párt ideológiailag és elméletileg elmaradt, a vezetés módszereit illetően pedig eltért a marxizmus-leninizmus alapelveitől és egész sor elvi és politikai hibát követett el. A szocializmus építésében a gyorsítás, az irreális tervek nemcsak a népgazdaságban okoztak zavarokat, hanem kárt okozott a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és a parasztság, a párt és a dolgozó nép kapcsolatában is. A szövetségi politikában különösen a középparasztsággal való vi szony romlott meg. Sokat ártott, hogy "eltértünk a proletárdiktatúráról szóló lenini tanításoktól" . 1^1 A KV plénumán elhangzottak alapján hangsúlyozta, hogy Pest megyében hiba volt, hogy azokat a tapasztalatokat, mefyek az irreális tervek végrehajtásának nehézségeire, vagy éppen lehetetlenségére vonatkoztak nem jelezték, továbbították a pártvezetés nek. Ehelyett végrehajtásukat kierőszakolták, legszembetűnőbben a mezőgazdaság területén. A dolgozó parasztságot felháborító visszaélések is történtek. A termelőszövetkezetek szervezése sok esetben az önkéntesség megsértésével, erőszakos módon történt. Gazdasági alap hiánya miatt a termelőszövetkezetek is nehéz helyzetbe kerültek. A kulákok korlátozása helyett likvidálá suk folyt, és 3 év alatt kb. 60 %-kal csökkent földterületük a megyében. A mezőgazdasági dolgozókkal, de a munkásokkal és értelmiségiekkel szemben is elharapóztak a törvénysértések. Indokolatlanul nagy számban indítottak és folytattak eljárást a különböző hatóságok. 1952-ben és 1953 I. negyedében 57.000 embert büntettek meg a rendőrségi, birósági szervek Pest megyében. "A proletárdiktatúrát nem a dolgozók védelmére, hanem a dolgozók ellen gya koroltuk"./18/ A párt megyei vezetéséről önkritikusan szóltak. Különösen súlyosnak tartották azt, hogy nem érvényesült a kollektiv vezetés. Sok kérdésben a megyei bizottság hozott határozatot a választmány helyett. A választmányi tagok a megyét érintő lényeges politikai, gazdasági kérdésekben nem voltak tájékozottak. Eluralkodott az egyéni vezetés. Fontos kérdésekben a megyei titkár, vagy helyettesének véleménye döntött. Személyi veze-89
