Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig

toztatása hiányában a népi demokratikus országokban is ellentmondásosan alakultak, s további feszültségek forrásává váltak.

Az MDP vezetése a követett politikai irányvonalat alapvetően helyesnek Ítélve és fenntartva 1953. junius 3-i ülésen változásokat határozott el a beruházások mérséklésére, az életszinvonal javítására, s a személyi kérdésekre vonatkozóan.^

Az alapvető változtatásra a hibák okainak felismerésére az MDP és az SZKP vezetőinek 1953 júniusi moszkvai tanácskozása ösztönzött. A magyar pártvezetők moszkvai útja során a politikai irányvonalat illetően alapvető átértékelés történt, a feszültségek okait az eddigiektől eltérően uj megvilágításba- helyezte, rádöbbentve a pártvezetést a helyzet súlyosságára, a politikai

irányvonal és gyakorlat elemző vizsgálatára, a lényegi fordu- 191lat megtételére.' '

A júniusi berlini események is arra figyelmeztették a magyar vezetőket, hogy a hibákkal való szembenézést halogatás nélkül meg kell kezdeni.

Rákosi Mátyás aki személy szerint is éles bírálatot kapott az elkövetett súlyos hibákért a Titkárság junius 17-i ülésén számolt be a delegáció tanácskozásáról. Elhatározták, hogy a politikai irányvonalban és gyakorlati munkában elkövetett hibákat fel kell tárni a párt és az egész nép előtt, ki kell dolgozni és ismertetni kell a kijavítással kapcsolatos feladatokat. Ezt rendkívül rövid idő alatt kellett elvégezni.

A pánikszerű gyorsaságot az SZKP vezetőinek éles kritikája, a helyzet súlyosságára való rádöbbenés, a személyes felelősség és a belpolitikai helyzet egyre feszültebbé válása együttesen váltotta ki.

Az 1953. junius 27-28-i Központi Vezetőségi ülésen a legsúlyosabb hibák feltárása, az okok, a feladatok és a gyakorlati megvalósitás feltételeinek megfogalmazása éles politikai irányváltást tett lehetségessé. A változás kilátásba helyezte a klikkszerű vezetési módszerek, a személyi kultusz megszüntetését, a gazdaságpolitika megváltoztatását, a felduzzasztott államapparátus és hadsereg létszámának csökkentését, az életszinvonal emelését, az adminisztratív eszközök torzulásainak megszüntetését, a párt káderpolitikájának és ideológiai munkájának megja-86