Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
A megyei Tanács Pest megyében rendkívüli gyorsasággal elvégezte a kitűzött feladatát, már jóval a határidő előtt 1952. december 26-ig elkészült jelentésével. Beszámolójukból megtudhatjuk, hogy a felülvizsgálat előtti időpontig 3131 kulákot vettek nyilvántartásba a gazdalajstrom alapján, 46.611 kát. hold földterülettel. A felülvizsgálat és a kuláklista kiigazítása után a kulákok száma 4.330 személy volt a megyében, 556 kulák az ország más területén élt az adott időpontban. A járási tanácsok 309 sze/144 / mély levételét javasolták, ebből a megye 73-ét fogadta el. Az MDP agrárpolitikája éveken keresztül úgy kezelte a gazdagparasztság kérdését, hogy léte a mezőgazdaság átszervezésének, a termelőszövetkezeti mozgalomnak a legnagyobb kerékkötője. A párt vezetésének minden megnyilvánulása 1949-től arra ösztönzött, hogy minél rövidebb idő alatt meg kell oldani a kulákságnak, mint "a burzsoázia utolsó, falusi osztagának" felszámolását. Az u.n. "kuláklisták" folyamatos és évente többszöri felülvizsgálata komoly zavart idézett elő nem csupán az érintettek, de a rendelkezések végrehajtói között is. Az alsóbb pártszerveknél furcsa kettősség alakult ki: a félelem, hogy nem voltak kellően éberek, bűntudatot váltott ki, s ennek eredményeként a feladatok maradéktalan, a kor szellemének megfelelő, túlhajtott teljesítésére törekedtek. Ugyanakkor a feléjük irányuló elmarasztaló kritika hatására hogy: "rosszul csinálták, durva jobb és baloldali hibákat vétenek" a bűntudatuk és félelmük állandósult, s ez a feladatok további tulhajtását eredményezte. /A fentiekhez már csak adalékként járult a saját lelkiismeretükkel való szembesülés./ A társadalom és a gazdaság szerkezetében végbement átalakulás eredményeképpen az ország nagy lépést tett előre a történelmi elmaradottság felszámolása terén. Az extenziv fejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználásával, a hatalmas beruházási tevékenység és a tervgazdálkodás következtében a munkanélküliség már 1949/50-re megszűnt, megindult a nők tömeges 74
