Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

kezmény, hogy a tagosítás szükségessé vált, mivel a belépők szétszórt parcelláiból és az állam által juttatott tartalékföldekből a közös gazdaság tábláit ki kellett alakítani. A tagosításokat azonban többnyire erőszakos módszerekkel hajtották végre, úgy, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a legjobb földek birtokába jussanak, s a csereingatlanok a legrosszabb és a lakóhelytől legtávolabbi területeken legyenek.

1950. nyár végén és ősszel Pest megyében a tagosítások három szakaszban zajlottak le. A szakaszokon belül - csupán augusztus 27-29. között - ezer családdal szaporodott a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok száma, de néhány helyen "nem a meggyőzés és a felvilágositás eszközét használták, mint pl. Cegléden, vagy Szentendrén. Másutt - Ráckevén, Torbágyon, Alberitrsán - a tszcs-k a tagosítások során a "jó föld" politikáját folytatták. A megyei pártbizottság tagjai helytelenítették ezt, s felhívták a figyelmet arra, hogy "csak elkerülhetetlen esetekben érintsék a dolgozó parasztokat." E jogos figyelmeztetés után is kissé illuzórikusnak és propagandisztikusnak tűnik a felmerült problémák megoldására tett javaslatuk, mely szerint "szükséges, hogy azonos minőségű földterületet kapjanak az érintettek és a csereingatlant ők saját maguk válaszszák ki, hogy ezzel is megnyerjük a dolgozó parasztok rokonszenvét és ezzel is erősítsük a munkás-paraszt szövetséget". A párt parasztpolitikájának semmibevesééként értékelték azt, ami pl. Versegen történt, aholis - egy tagban - egyszerre több, mint 250 dolgozó parasztot érintett volna a tagosítás. I^-^I

1951 februártól már a falu szocialista átalakítása a közvetlen cél. "Az egyénileg dolgozó parasztok között folytatott felvilágositó munkát központi feladatként kell kezelni! Az agitáció kampányszerüségének megszüntetése a siker feltétele." A megyei pártvezetés felhivta a figyelmet arra, hogy a "kulákokat korlátozó intézkedéseket a dolgozó parasztjaink nem minden esetben értik meg, sőt rosszalják azokat. " ^

A megye vezetése nem volt elégedett az eddig elért eredményekkel, pedig a megye területének csökkenése ellenére a tszcs-k összes földterülete 45.100 kát.hold volt az 1950-es őszi fejlesztés előtt, s az állami gazdaságoké 43.000 kát. hold.

65