Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

meg, hogy "egyes elvtársak elbizakodtak." "Tudni kell azonban azt, hogy az osztályharc állandóan fokozódik, és a mi sikereinkkel együtt jár az osztályharc kiéleződése." Beszéde további részében 6 is elmarasztalta az alsóbb pártszervek funkcionáriusait, "mert közülük számosán nincsenek egészen tisztában a falusi politikánkkal, nem értenek teljesen egyet pártunk falusi politikájával," ... "Ezek mellett a baloldali elhajlás szintén veszélyként mutatkozik, mégpedig azon a téren, hogy megsértik az önkéntességet a termelőszövetkezetek szervezésénél."

A fentieken kivül az éberség fokozására hivta fel a figyelmet, valamint arra is, hogy a jövőben nagyobb szerepet kell kapnia a birálatnak és önbirálatnak. ^

Egy héttel a titkári értekezlet után a falusi munkáról szóló megyebizottsági beszámoló megint a hiányosságokkal foglalkozott. Felvetette, hogy valóban nem rendelkezett a megye részletesen kidolgozott, a parasztság rétegződését figyelembevevő parasztpolitikával. "Nem a nincstelenekre, hanem az ujgazdákra támaszkodtunk túlnyomórészt." "Pest megyében a jobboldali elhajlás a főveszély! - állították a sugallt megállapitást - A "jó kulák" nézetnek a hatása érződik pl. Kőröstetétlenen, a kunszentmiklósi járásban, Izsákon, a kiskőrösi járásban. "... Baloldali elhajlás mutatkozik azonban abban, - próbálták az egyoldalú kritikát oldani - hogy a középparasztokra kiterjesztik egyes helyeken a kulákokat korlátozó rendszabályokat és ezzel megnehezítik a középparasztsággal a szövetség erősítését."I A beszámoló további részének igencsak "kritikus és önkritikus" a hangvétele, azonban arra, hogy a már elkövetett és feltárt hibákat hogyan küszöbölhetik ki, nem adott választ. Ez nem tűnik ki a dokumentumokból, az adott időszak ellentmondásait viszont jól tükrözi: "A DÉFOSZ szervezetek mindenhol megalakultak a megyében, a munkástagozatok azonban még csak formálisan működnek. A vezetőségekben nem tükröződik vissza az agrárproletariátus vezető szerepe. Ez a megalakulásnál abból adódott, hogy a főhangsuly a középparaszt megnyerésén volt, s ez annyira ment, hogy jónéhány szervezetbe még a kulák is bekerült. A nincstelenekről teljesen megfeledkeztünk. Az agrárproletariátus sehol sincs képviselve kellő mértékben..."Z107/

/A nagypolitika utólagos hatása itt is kimutatható. A DÉFOSZ

62