Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
Rövidesen a haszonbérleti földek jövőjének alakulása kötötte le a fő figyelmet. "38.758. hold területet vettek igénybe, s 14.423 igénylő igényelt bérföldet. Egy emberre 2 3/4 hold jut, tehát a mozgalom igen nagymértékű. A megye területén 27 kollektiv bérlőszövetkezet jött létre, Kecskeméten és Abonyban 9-9, Halason, Félegyházán, Szabadszálláson, Solton, Tason is alakult még. 21 helyen a földmüvesszövetkezet mellett bérlőcsoportok szerveződtek. A földbérlő csoportok tagságának nagy részét azok teszik ki, akiknek nem jutott föld a földreform során. Már 958 194 1 család 4748 kát.holdon folytat táblás gazdálkodást." A Fogyasztási Szövetkezeteknek 150 fiókszövetkezete működött Pest megyében ugyanebben az időben. A Földműves Szövetkezetek 80 %-a fogyasztási cikkeket árult, 90 %-ot sikerült bevonni a /95 / termény felvásárlásba - állapította meg a megyei jelentés. ' A fenti adatokból kitűnik, hogy a sok igénylő miatt az egy főre jutó terület a rendeletben előírtnál kevesebb volt, igen nagy volt azoknak a száma, akik mint kisbérlők jutottak földhöz és az egyéni művelés mellett döntöttek. Kevesen választották a szövetkezés fejlettebb tipusát a kolhoztól való félelem miatt. A falusi szövetkezeteknek általános falusi szövetkezetté való egybeolvasztása is ebben az időben kezdődött el. /A megyei jelentés még az egyesítés előtti állapotokat mutatta./ A Pest megyei adatok is arra engednek következtetni, hogy a Kormánynak a mezőgazdasági ingatlanokról szóló 9000/1948 sz. rendelete helyes intézkedés volt, mely az agrárproletárok és a szegényparasztok jogos földigényét elégítette ki, és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének is kiindulópontjává válhatott. Ugyanakkor azonban a földmüvesszövetkézetek háttérbeszoritásával megtörtént az első lépés a dolgozó parasztság értékesitési, fogyasztási és termelőszövetkezeti mozgalmának kettészakitása felé is. A november 27-i központi vezetőségi ülést követő megyei pártbizottság ülésén már úgy foglaltak állást itt is, hogy "a mezőgazdasági termelés megváltoztatása döntő kérdés, mivel a tervgazdálkodáshoz a fejlettebb mezőgazdasági formák, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása szükséges. Ez ma a falu központi kérdése." A lényeget abban határozták meg, - és mint a legközelebbi teendőt, - hogy a falu dolgozó parasztjaiból alakult, 58
