Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
lesztését teljesen alárendelték az iparosítás célkitűzéseinek. A tervkoncepció a gyors iparosítást és az agrárfejlesztést szoros egységként állitotta be, mint ha az iparositás éppen a mezőgazdaság gyors fejlesztésének előfeltételeként jönne csak számításba. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időtartamát az MDP 3-4 évben állapította meg, - előbb a tömeges kollektivizálást összekötve a kulákok tulajdonképpeni likvidálásával, majd 1949 elején a Politikai Bizottság ezt úgy módosította, hogy az első ötéves terv végéig - 1954 - kell a fentieket végrehajtani. Ez is rendkívül rövid határidőt jelentett, mivel a feltételek nem voltak még adottak, a diktált óriási ütem csak az önkéntesség megsértésével volt elérhető, s korszerű nagyüzemmé sem lehetett igy átalakítani a gazdaságokat. A fokozatosság elvét sem tartották be, most már természetesen a III. tipusu szövetkezetek létrehozását szorgalmazták. 1949 tavaszáig megvalósult az egységes földműves szövetkezetek és a gépállomások szervezése, valamint megtörtént a kulákbérletek igénybevétele, termelőszövetkezeti csoportok alakultak, s a mintaalapszabály is elkészült. A földműves szövetkezetekkel kapcsolatos elképzelések azonban változtak, lényegében a falusi kiskereskedelem szervezeteként funkcionálnának a továbbiakban. Ennek eredményeképpen a szövetkezetek az ipari nagykereskedelmi vállalatoknak lettek kiszolgáltatva, és a dolgozó parasztsággal is elvesztették közvetlen kapcsolatukat. A gépállomások váltak birtokosaivá a földművesszövetkezetek gépparkjának, s mivel a termelőszövetkezetek sem vásárolhattak gépeket, azok is teljesen függésbe kerültek a gépállomásoktól. A rendelet az igénybevett bérleti földeket elsősorban a földmüvesszövetkezetek keretein kívül alakítandó bérlőszövetkezeteknek kívánta juttatni. A földmüvesszövetkezeteknek bérlőcsoportjai részére csak azokat a földterületeket engedte át, amelyekre a földbérlőszövetkezetek nem tartottak igényt. Az előhaszonbérleti rendelet végrehajtása során a szövetkezeti termelés kérdéseit nem helyezték előtérbe, mivel sok helyen a kolhoztól való félelem amúgy is visszatartotta a haszonbérlethez juttatottakat a közös termeléstől. 53
