Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

van, hanem az Árammérőben, a Kocsigyárban, a Fésüsfonóban is."

/6 ~ ^ A problémák sorát folytatva elmondták, hogy a dolgozók nem ismerik a lebontott tervet hosszabb időre, általában csak egy hónapra, a textilesek 1/4 évre. Ez komoly akadályát jelenti a munkaverseny kiszélesitésének, s a hosszutávu versenyszerződések kötését is lehetetlenné teszi. Az "eredmény" a munkaversenyek kampányszerüsége. A tervfelbontást akadályozta az is - tették hozzá -, hogy a minisztérium menetközben is változtat a vállalati terveken - mint a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, vagy a törökbálinti Bányagyutacsban. ^

A felemelt ötéves terv harmadik évére az MDP Pest megyei Bizottsága határozata értelmében a munkafegyelem megszilárdítása és az ellenség leleplezése a cél. "Az előző évi előirányzatokat határidő előtt teljesítettük, az I. negyedévi tervet 100,1 %-ra, 89 %-os tervszerűség mellett.

Ez az eredmény összehasonlítva az 1950. IV. negyedével, 0,1 %os fejlődést mutat, amellett, hogy a módosított terv közel másfélszerese az előzőnek. A kongresszusi verseny bebizonyította, hogy az ipari termelés vonalán milyen hatalmas rejtett tartalékokkal rendelkezünk. ... a versenyek kampányszerűségét azonban nem tudtuk megszüntetni, sem az eredményeket tartósítani."^"^ Egy 1952 júliusából származó beszámoló igen érdekes megközelítésben tárgyalta "a gyors iparosítás politikájának hatását, mely a munkásosztály nagyarányú növekedésével járt együtt." Megállapították eddigi munkájukról, hogy a faluról felkerült munkások problémáját kétlaki problémára szűkítették le, "Éreztük ennek a súlyát, hogy ezeket visszahúzza a föld, ezért elmaradottabbak, mint a többi munkások, de nem került előtérbe annak a veszélye, hogy erre az uj munkásrétegre százszorosán hat a szociáldemokratizmus veszélye. Nem foglalkoztunk olyan szempontból a kétlaki bejáró munkásokkal, hogy a rossz munkafegyelme, a szocialista munkaversennyel szembeni tartózkodása, ismétlődő elégedetlenkedése nem egyszerűen attól van, hogy visszamaradottak, hanem elsősorban attól, hogy kispolgári beállítottságúak, életmódjuk kitűnő táptalaja a szociáldemokratizmus rőthadt ideológiájának."' ' Mint a fentiekből kitűnik - olyasmiért mentegetőznek, aminek megítélésében az előzőekben helyesen foglaltak állást.

47