Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
magukon. A tervfelemelések törést is okoztak a megindult iparosítás menetében, mivel azt az egyoldalú és erőltetett nehéz-, illetve gépipar fejlesztésére szűkítették, A végrehajtáshoz szükséges anyagi erőforrásokat a könnyűipar és a mezőgazdaság jövedelmeinek elvonására építették. Ugrásszerű változások a NATO létrehozása, a hidegháború fokozódása, de különösen 1950-ben a koreai háború kitörése után következtek be, s ezek a változások már alapjaiban renditették 1521 meg az iparosítási terv végrehajtását. 1 1950 novemberében - Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály - létrehozták a Honvédelmi Bizottságot, mely a Központi Vezetőség tudta nélkül teljhatalommal döntött a következő két évben valamennyi politikai, gazdasági és katonai kérdésben. Az MDP II. kongresszusára - 1951 február - már egyértelműen a világháborús hangulatkeltés, az osztályharc állandó éleződésének hangoztatása, valamint a túlméretezett, irreális feladatok megoldásának követelménye volt a jellemző. A kongresszus utáni tervmódositások a munka intenzitásának fokozá sára és a fogyasztás erőteljes visszafogására épültek. Egyetlen ötéves periódus alatt akarták megvalósítani hazánk agráripari országból ipari jellegű gazdasággá való átalakulását. A "vas és acél" országát kivánták létrehozni ezen idő alatt. A gazdaság egészét érintő, kötelező és teljesen lebontott tervmutatókra épülő, központi utasitásos rendszer alakult ki. Az áru és pénzviszonyokat, a piaci hatásokat majdnem teljesen kiküszöbölték a gazdasági életből. A termelés növekedésében az uj munkaerő tömeges bevonása jelentős szerepet kapott.A tervek teljesítése és különösen tulteljesitése a mindenkori munkaversenyek alapkövetelménye, kiindulópontja is volt. A munkaversenyek a terv mennyiségi mutatóinak tulteljesitésével az állandó normarendezések alapjául is szolgáltak, lerontva az egyének és kollektívák valóban áldozatos munkáját. Általánosan elterjedt az adminisztrativ eszközök alkalmazása, de az erkölcsi nyomás, a politikai eszközök felhasználása is jellemző. Zavarok keletkeztek a szénellátás és a közellátás terén is, melyekért a felelősséget az ellenségre és a fogyasztókra hárították. 1951 elején bevezetett jegyrendszert ugyan az év 43
