Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
A proletárdiktatúra szektás értelmezése párosult igy az osztályharc éleződéséről szóló sztálini megállapitás kritikátlan átvételével. Következményei először a felszabadulás előtti kommunista párttagokat sújtották, de hamarosan a bizalmatlansági hullám a volt szociáldemokraták jelentős részét is elérte. A Rajk-perben érintett Justus Pált és Horváth Zoltánt letartóztatták, majd valamivel később Szakasits Árpád és Marosán György bebörtönzése következett be, több más olyan személlyel egyetemben, kiknek kiemelkedő szerepük volt a két munkáspárt egyesítésében. Elkezdődött a funkcionáriusok leváltása, 1949. második felétől a párton belül a kollektiv vezetés teljesen háttérbe szorult, eluralkodott a diktatórikus és bürokratikus vezetési stilus, törvénytelenségek sorát vonva maga után. Megindult a minden áron való ellenségkeresés. A feladat: "... a hibák mögött keresse / 4 7 /és találja meg az ellenség kezét!"' A történeti irodalom azon megállapítása, hogy az 1948. junius utáni politikai irányvonal eltorzította a kialakuló szocialista viszonyokat, rombolta a párt tömegkapcsolatait, veszélybe sodorta az államhatalmat és veszteglésre Ítélte a munkásforradalmat^®^ - kiegészíthető azzal a felismeréssel, hogy a fentiek még 1949-ben nem voltak érzékelhetők a széles tömegek számára, de ezen belül a párttagok között sem. Az emberek nem érezték a kor nyomását, ha nem voltak közvetlenül érintettek! Az őrszággyülés az országban végbement gazdasági, politikai, társadalmi átalakulással összhangban fogadta el a Magyar Népköztársaság alkotmányát 1949. augusztus 18-án, mely a nemzet programjaként törvénybe foglalta a szocializmus felépítését, meghatározta az uj államszervezet kiépítését, alapvető intézményeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította: a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, "minden hatalom a dolgozó népé." A központi törvényhozó és végrehajtó hatalom szerveként a parlament megmaradt, s tovább működtek a minisztériumok. 1950. január 1-től végrehajtott területrendezés az eddigi 25 megye helyén 19-et hozott létre; már a tanácsok megszervezésének előkészítését szolgálta a Minisztertanácsnak 1949. decemberében 40
