Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december

tokról. A legfontosabbnak a reakció elleni fellépést, a koalíció erejének összefogását, a baloldali erők mozgósítását tartotta. A beszámolóban igy fogalmazott: "A Kommunista Párt részéről tehát a többi pártokkal való együttműködés nem célkitűzéseinek

feladását jelenti, politikánk megvalósításához más pártok igény/ 2 6 /bevétele nem hiba, hanem feltétlenül helyes eljárás."' '

Rákosi Mátyás főtitkár a nők és az ifjúság megnyeréséről

szólt. Kifejtette, hogy az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon

a kisgazdapárt győzelmének egyik alapvető összetevője volt a

nők megnyerése. Kevés a női párttagok száma, s nincs elég befo-1211

lyása az MNDSZ szervezeteknek. ' Rajk László vitazárójának is kiemelt témája volt a nők és az ifjúság körében végzendő munka. "A pártszervek lebecsülték az MNDSZ-ben és a MADISZ-ban végzett munkát s ez megbosszulta magát. Ez is oka volt annak, hogy a választásokon a párt nem tudta a párttagok létszámának határán túl magát széles szimpatizáns gyűrűvel körülvenni." Idézte a Központi Vezetőség utasítását, hogy a pártszervek anyagilag és politikailag támogassák a MADISZ-t és az MNDSZ-t. "De nem elég a szórakozással, a tánccal és a jótékonysággal törődni - e szerveze/ 28 /

teknek politizáló tevékenységet kell kifejteniük."'

A pártkonferencia létrehozta a megyei választmányt, amely saját soraiból végrehajtó bizottságot választott. A megyei választmányok megalakulásával egyidőben a Központi Vezetőség növelte a meqyei, járási és helyi pártszervek önállóságát és szorgalmazta a párton belüli demokrácia fejlesztését. A KEB és a megyei, járási választmányok munkájával javult a vezetők tevékenységének ellenőrzése.

1946 május 17-én döntött a Központi Vezetőség a pártkongresszus összehívásáról s ezt megelőzően a kongresszusi tagtoborzó verseny meginditásáról. Ennek keretében a megyei célkitűzés a létszám 50 %-os emelése, 11 üzemben - ahol eddig még nem működött - pártszervezet létrehozása, a kádernyilvántartottak számának 420-ról 700-ra való emelése volt. A létszám 1946. július 1-én 31 OOO fő volt, tehát az 50 %-os növelés kb. 15 000 uj tag beszervezését jelentette volna. E munka elvégzésére 12 agitációs brigád alakult. A kongresszusi tagtoborzás során a létszám 34 OOO főre emelkedett. Ez a tervezettnél lényegesen kisebb gyarapodás. A terveket utólag a megyei pártbizottság is

14