Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
munkában még mindig nem érvényesülnek, a Központi Vezetőség ülései formálisak, tagjait nem tájékoztatják és nem vonják be a párt központi szerveinek munkájába, a kritika még mindig retorziókkal jár. A tájékoztatás elmaradását jelentette, hogy a Központi Vezetőségi ülésen nem szóltak a Politikai Bizottság ..... /91 / vitájáról. A Központi Vezetőségi ülésen hozott határozat és az ott elhangzó Politikai Bizottsági beszámoló foglalkozott a júniusi határozat óta elért eredményekkel. Ezeket számbavéve kiemelte, hogy a termelés érdekeltségének megteremtésével a paraszti termelési kedv megnőtt. Javult a munka a mezőgazdaság szocialista szék torában is, s jelentős volt az életszinvonal emelkedése, 1954 első félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme a korábbi év hasonló időszakához képest 15,8 %-kal növekedett. Az eredményeket felsorolva a hangsúlyt azonban a "helyes politi ka végrehajtását" akadályozó hibákra tette a beszámoló és a határozat is. A gazdasági nehézségek alapvető oka - mint leszögezték - "az uj szakasz politikájának végrehajtásában mutatkozó ingadozás, az ellenállás, amely vele szemben többé-kevésbé 192 I burkolt formák között megnyilvánul." A végrehajtást akadályozó tényezőket számbavéve megállapították, hogy a mezőgazdaság fejlődése lassúbb a tervezettnél, mert a támogatás kivánt mértékét nem tudták biztosítani sem gépekkel és anyagokkal, sem káderekkel. Az állami gazdaságokban laza a fegyelem, a mezőgazdaságban sok a lopás, pazarlás. A helyi lehetőségek jobb kihasz nálását gátolja a túlzott centralizmus, a bürokrácia. A beszámoló különösen súlyosnak tartotta, hogy az ipar nem felelt meg az uj szakasz követelményeinek. A termelés növekedése túlzottan lelassult.. Tűrhetetlenül alakult a termelékenység és önköltség. A fordulatot, melyet a politikai irányvonal megkivánt, a gazdasági vezetők nem hajtották végre. A termelési pazarlás mellett az állami kiadások is túlzottan megnövekedtek, a nemzeti jövedelem túlságosan nagy részét fordították költségvetési kiadások fedezetére, ezt felül kellett vizsgálni. A kialakult helyzet okát az 1953 előtti hibákban látták, s abban, hogy nem folyt kielégitő harc az uj szakasz politikájáért. 116