Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
Közrejátszottak ebben a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítésére tett kezdeményezések, pozitiv törekvések is: gyakorivá vált a rájuk kényszeritett, de alkalmatlan vezetők leváltása. Nagyobb lehetőség nyilt a közös gazdálkodást választó középparasztok vezetésbe történő bevonására és általában megnövekedett a szakképzettség iránti igény. Mindez eredményekben is mutatkozott. 1955-ben meghaladták a termelőszövetkezetek termésátlagai 1121 az egyéni gazdálkodókét.' ' A teljesített munkaegység számának növekedése, a mérleghiányos termelőszövetkezetek jelentős csökkenése jelezték a kedvező folyamatot.' A fejlődést serkentő pozitiv vonások mellett azonban részben tovább élt a korábbi hibás szemlélet, a változások meg nem értése is. A szakemberek - pl. az agronómusok - egy része szakmunkát alig végzett, s több helyen nem teremtették meg a feltételeket a letelepedésükre, anyagi megbecsülésükre. A termelőszövetkezetek tanácsi segitése is lassan bontakozott ki. A tervek készítésében nem adtak érdemi segítséget, legtöbbször a tervek jóváhagyása is késett. 1954. április végén például még 50 tervet nem hagytak jóvá a járási tanácsok. Néhány helyen laza volt a termelőszövetkezeti vagyon védelme és gyenge a tagság biztonságának szavatolása. Kisnémedin pl. a kilépettek kivágták a bentmaradt tagság fáit, s az egyik bri-1141 gádvezetőt tettlegesen bántalmazták.' ' A termelőszövetkezeti tagságra azonban az ellentmondásokkal együtt is kedvezően hatott az uj szakasz mezőgazdasági politikája. Az egyéni parasztságra az 1953 második felében kibontakozó kedvező folyamat még az 1955-ös fordulatot követően is hatott. L Helyreállt a biztonságérzete, megnőtt termelési kedve és érdeklődése a falu közös dolgai iránt. Ezt az érdeklődést jelezte például, hogy a megye 183 községéből 1954 február 1-ig 145-ben megalakultak a termelési bizottságok, melyekben az egyéni 1121 gazdálkodó kis- és középparasztok aránya 74 % volt.' ' A dolgozó parasztok többsége megjelent a gazdagyüléseken. Megnövekedett a szakmai ismeretek iránti érdeklődésük, szaktanfolyamok, előadások iránti igényük. A kilépettek közül azok, akik korábban is fogatot tartottak újra állitottak saját erőből. Megszaporodott az egyéni gazdálkodók állatállománya is. Legjobban az 5-10 holdasok erősödtek, és azok, akiknek saját igájuk 109
