Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december

szag teljes felszabadulásával kiteljesedő koalíciós körülmények között elengedhetetlen feladattá vált a kommunisták számának, a párttal szimpatizálók táborának erőteljes növelése.

Az illegalitás hagyományaira épülő szervezetek magas mércét állítottak a belépni kivánók elé. Minőségi szervezeteket hoztak létre. Ez az igényesség egyrészt alapját képezte a kommunisták egységes fellépésének, hozzájárult a pártszervezetek kezdeményezőkészségéhez, s ahhoz, hogy a szervezetek szervezői, irányitói lehettek a helyi politikai életnek. Ugyanakkor ez az

igényesség túlzásokkal is párosult. Túlságosan leszűkítette a pártba belépők körét, csökkentette a párt tömegbefolyását. A monori pártszervezet jelentésében olvashatjuk: Párttagnak csak régi kommunistákat, volt szociáldemokratákat, vagy legalábbis szimpatizánsokat vettünk fel. Uj tag felvételéhez három ajánló szükséges."' ' Az elzárkózás mögött ideológiai-politikai tévedések is meghúzódtak. Néhány szervezet vezetői nem ismerték fel, hogy a helyzet nem a proletárdiktatúra közvetlen kialakítását, hanem a népfrontpolitika megvalósítását és a következetes, demokratikus átalakulás kibontakoztatását teszi lehetővé. Az elméleti tévedésekért, a szervezeti elzárkózás hibáiért a májusi pártértekezlet az 1919-es kommunistákat tette felelőssé. A megyei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy nem minden 19-es képviselte a torzulásokat, illetve nemcsak ők képviselték. Nem kötődött automatikusan az alapitó tagok összetétele, múltja az esetenként és főként az első hónapokban jelentkező téves értelmezésekkel. A szervezetek jelentős részénél már a megalakuláskor a széles kapcsolatok kiépítésére, lényegében a tömegpártként való funkcionálásra törekedtek.

A járási titkárságok irányításával megkezdődő akciók alapvető törekvése volt a minőségi összetétel és a tömegpárt igényeinek egyeztetése. Az ország legnagyobb agrárnépességével rendelkező Pest megyében különösen fontos volt a parasztság különböző rétegeinek megnyerése. A községekben a tagfelvételek előkészítésére agitációs munkát végeztek, előadásokat tartottak.

A taglétszám növelése a koalíciós harcok élesedésével,s az 1945-ös választások előkészítése során egyre szoritóbb feladattá vált. 1945 augusztusától a pártba való belépés elősegítésére a Központi Vezetőség több más könnyítés mellett, eltörölte az uj

10