Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig

galmazták az FM-ből és annak vállalataitól, valamint az egyete­mekről kikerülő fiatalok helyi tanácsokhoz történő irányitást, gépállomásokhoz, állattenyésztési állomásokhoz kerülését. Erre ösztönzések is történtek. Fontos feladatnak tartották a falusi politikai munka megjavítá­sát. A járási pártbizottságoknak elsősorban az alapszervezetek munkáját kellett megjavítani. A gépállomások pártszervezetei közvetlenül a járási bizottságok irányítása alá kerültek. Meg­szüntették a politikai osztályt, a politikai helyettes funkciót, s a függetlenített titkárok vezetésével végezték a politikai munkát. Rendezték a gépállomások párttagjainak hovatartozását, úgy vélték, hogy meg kell szüntetni a falusi pártélet szétforgá­­csolását, ezért a párttagok lehetőleg egy szervezetbe tömörül­jenek. A járások politikai munkájának erősítésére, 1954 első felében ezer kádert, elsősorban mezőgazdasági szakembert kíván­tak mezőgazdasági területre pártfunkció betöltésére küldeni. Ezek a törekvések több jó gondolatot és elképzelést hordoztak, de tükrözték azt a felfogást is, mely szerint - "a szocializmus további építésének kulcskérdése, és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, .... egész né­pünk ügye" Az uj szakasz mezőgazdasági politikája a le­hetőségek tekintetében túlzott, a feltételek biztosításában részben megalapozatlan volt. A kötöttségek, a túlzott terhek csökkenésével, az adminisztrativ intézkedések feloldásával azon­ban megélénkült a mezőgazdasági termelési kedv. A politika az egyéni gazdálkodók esetében a túlzott terhek, az indokolatlan és gyakori zaklatások megszüntetését, a termelés biztonságának és értelmének visszaadását jelentette. A terme­lőszövetkezetekbe meggyőződés nélkül, vagy kényszerrel belépte­­tetteknek pedig biztosította a visszaút lehetőségeit. A terme­lőszövetkezetekben maradt tagság részére a terhek csökkentését, a támogatások növelését - anyagi és szakmai tekintetben -, s az önállóság biztosítását hozta elJ^ A termelőszövetkezetek számának csökkenése kisebb mértékű volt Pest megyében, mint országosan. Ez elsősorban az erőteljes és direkt politikai munka következményének tulajdonítható. Ez az­zal is járt, hogy olyan termelőszövetkezeteket is együtt tar­tottak, ahol célszerűbb lett volna a feloszlatást elfogadni.^ 106

Next

/
Thumbnails
Contents