Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
galmazták az FM-ből és annak vállalataitól, valamint az egyetemekről kikerülő fiatalok helyi tanácsokhoz történő irányitást, gépállomásokhoz, állattenyésztési állomásokhoz kerülését. Erre ösztönzések is történtek. Fontos feladatnak tartották a falusi politikai munka megjavítását. A járási pártbizottságoknak elsősorban az alapszervezetek munkáját kellett megjavítani. A gépállomások pártszervezetei közvetlenül a járási bizottságok irányítása alá kerültek. Megszüntették a politikai osztályt, a politikai helyettes funkciót, s a függetlenített titkárok vezetésével végezték a politikai munkát. Rendezték a gépállomások párttagjainak hovatartozását, úgy vélték, hogy meg kell szüntetni a falusi pártélet szétforgácsolását, ezért a párttagok lehetőleg egy szervezetbe tömörüljenek. A járások politikai munkájának erősítésére, 1954 első felében ezer kádert, elsősorban mezőgazdasági szakembert kívántak mezőgazdasági területre pártfunkció betöltésére küldeni. Ezek a törekvések több jó gondolatot és elképzelést hordoztak, de tükrözték azt a felfogást is, mely szerint - "a szocializmus további építésének kulcskérdése, és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, .... egész népünk ügye" Az uj szakasz mezőgazdasági politikája a lehetőségek tekintetében túlzott, a feltételek biztosításában részben megalapozatlan volt. A kötöttségek, a túlzott terhek csökkenésével, az adminisztrativ intézkedések feloldásával azonban megélénkült a mezőgazdasági termelési kedv. A politika az egyéni gazdálkodók esetében a túlzott terhek, az indokolatlan és gyakori zaklatások megszüntetését, a termelés biztonságának és értelmének visszaadását jelentette. A termelőszövetkezetekbe meggyőződés nélkül, vagy kényszerrel beléptetetteknek pedig biztosította a visszaút lehetőségeit. A termelőszövetkezetekben maradt tagság részére a terhek csökkentését, a támogatások növelését - anyagi és szakmai tekintetben -, s az önállóság biztosítását hozta elJ^ A termelőszövetkezetek számának csökkenése kisebb mértékű volt Pest megyében, mint országosan. Ez elsősorban az erőteljes és direkt politikai munka következményének tulajdonítható. Ez azzal is járt, hogy olyan termelőszövetkezeteket is együtt tartottak, ahol célszerűbb lett volna a feloszlatást elfogadni.^ 106
