Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

II. fejezet

A VESZPRÉMI KÁPTALAN JELENTÉSE

Garai Miklós nádornak Telki falu

FELOSZTÁSÁRÓL A FEHÉRVÁRI KÁPTALAN,

A TIHANYI APÁTSÁG, A NYULAK SZIGETI ZÁRDA,

AZ ESZTERGOMI KERESZTESEK ÉS A GORDOVAI FÁNCS FIAI KÖZÖTT

(1429)

A továbbiakban pedig az említett szerzetesnők számára azt a birtokot, illetve birtokrészt, amit a királyi úrnő, István királynak anyja és maga István király adományozott nekik, valamint további használatra jobbágytelkeket és a telkek helyének alkalmas földet (ti. osztották fel) a már említett Szent András egyháza alatt egy évben, az első pataknál elterülő kertekkel együtt, mégpedig mások birtokrészeitől elkülönítetten. Mégpedig olymódon, hogy először nyugati irányból elindulva, a már említett Apátivölgyben folyó patakocska mellett, egy diófa alatt - földből emelt határjelző dombtól és egy másik ugyancsak felemelt határjeltől kiindulva egy meredek oldal közelében és az említett hegy alatt kelet felé húzódó utcába érkeztek. A határjelző dombot a nép nyelvén Aj-nak* mondják (legalábbis az utóbbit). Majd az említett utcán át kelet felé egy nagy út esik, ahol ismét földből határjelet emeltek...

(P. R. T. X. köt. [Tihany] 654. o.)

* Ay, aj - vájat, hornyolás.

49