Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XV. fejezet

vánatosnak látszanék, utazó egyének által is, a fogyasztók figyelmét ismételve ébreszteni, és az eladást kezdetben bár némi áldozattal is erélyesen előmozdítani törekszik.”

A Budapesti Borcsarnok inditványoztatása előtt, mely 1853-ik évi jun. 2-ikán jelent meg a Gazdasági Lapokban, a hegyaljai több szőlőbirtokosok, és öt tekintélyesebb városok u.m. Tokaj, Mád, Tálya, S. Patak és S.A. Ujhely képviselői 1852-ik évi October 21-ikén Tályán gyűlést tartván, fölirást szavaztak herceg Bretzenheim Ferdinánd, mint egyik legnagyobb birtokos és B. Sennyey Pál ő nmságoknak, ki szinte birtokos a Hegyalján, és a magas kormány közelében töltvén az év egy részét, hogy eszközlenének engedelmet egy a Hegyalján, főleg bortermelők által fölállítandó részvényes borkereskedési társúlatra, miután a visszaéléseket és egy elgyengült állapot felüdülését egyesek nem létesíthetnek, de többek öszveszövetkezése által történhetik.

Ezen fölirásban némely okai a hegyaljai borkereskedés és szőlőmívelésbeli haszon hanyatlásának előadatnak, u.m. a boroknak ki nem tarthatása boldogabb időkre, a bortermelők pénzszüksége miatt, és 2-szor az alkuszoknak káros működése a borok eladásakor, és uzsorás pénzelőlegezések általi lekötelezése a terménynek főleg izraelita borkereskedők által. A részvény 50 pftra határoztatott.

A fennelőadottakra herceg Bretzenheim és B. Sennyey Pál ő nságok 1833-ik év april 10-én válaszoltak, melyben a bizalmat megköszönvén, egyszermind figyelmeztették a hegyaljai bortermelőket, hogy ugyanezen év utolsó nap-468