Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIV. fejezet

XIV. FEJEZET

Entz Ferenc:

Kertészeti füzetek (1856)

A málnáról.

A málna változó árnyéklatu erdeinkben vadon is fordul elő, miből kitetszik, hogy diszlésére jó erőben álló, elkorhadt haraszt által termékenyített, s higabb földet kíván, melly a nap száraztó hatásának folytonosan kitéve ne legyen. Csak a természet-szabta ezen követelések kielégítése mellett jutalmazza meg e növény művelője fáradságát, különben szűk és silány természeténél fogva, még azon helyet sem érdemli meg, mit fukarságunk, vagy természeti szükségeinek figyelembe nem vétele, neki kertünkben kimért.

A közönséges málna (Rubus idaeus Linné.) nevénél fogva is azt mutatja, hogy Ázsiának éjszaknyugoti tartományaiból vette hozzánk útját, s ez vala eredetileg az ősfaj, melyből a kertészet, különböző föld és éghajlat segítsége mellett, a mostanában ismert válfajokat kimesterkélte.

Tenyészeti sajátságainál fogva a málna, némikép a vad rózsabokorhoz egyrészt, másrészt pedig a szamóczához

422