Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
XIII. fejezet
vegyittetvén, s közé marhadéllőben kapart is, és szarufaradék, csontliszt, dirib-darab bőr, ringy-rongy st. eff. kevertetvén. Ezen bennékek rétegenként rakatnak egymásra, és ganajlé-, vagy állatvérrel gyakran meglocsolgattatván, több ízben össze meg összevágatnak. - Nehány év múlva haszonvehetővé korhadnak, kivált ha oltatlan mész is hintetett közibök, melly a földesedést tetemesen elősegíti. Ezen föld sok cserépnövény alá alkalmas; melegágyak készitéséhöz pedig kerülhetetlenül szükséges. 4. Hanga-föld: igen porhanyós, szürke föld, a nedvességet rövid ideig tartó. Áll tőz- és hanga {Hanga, Hamga [Vajda], vadcziprus, Calluna vulgar., Erica vulgaris L. erdei vizenyős völgyekben tanyázik, azon földben mellyet róla ,hanga-földnek’’ hinak. Ezen föld legfeljebb 2-4 hüv. vastagon található, - ritkán mélyebben is) televénybűl és sok finom, fehér csillámfövenybül. 5. Tőz v. lápföld: barna vagy feketebarna (innen „szerecsenföld”-nek is nevezik), porhanyós, televény sok, de kevés homok van benne, nedvtartóbb a hangaföldnél; főleg növényi állományokbul kerül ki, s minden lápos, mocsaras helyen s kihalt tófenekekben (morotvákon - mortua aqua) találtatik. Ezt, mielőtt hasznát vennők, künt kell egy darabig a levegőn tartogatni. - Sziklányok, ragyaburák, cammelliákal st. és sok alpesi növényt csupán tőzföldben lehet tenyészteni. Keverni vagy hangaföld-, vagy homok- és kerti földdel szokták, - a mint t.i. azt ez vagy ama növény kívánja. -Az elősorolt földnemek tökélyesen elégségesek a virág415