Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

a gyümölcsöknek korábbam és tökélyesb megérése esz­közöltetvén. Ezen növény nem épen kényes, tövéren (üppig) nő, s bőven terem. Lágy tél utáni tavaszszal ön­kéntesen is tenyészik, s az illy nem vetett magról kelt növény sokszor a legszebb s legnagyobb gyümölcsöket szokta hozni. Mag végett a legnagyobb, legérettebb almákat vízben szétmamarizsgatjuk s kitisztítjuk, azután pedig szítatós papírra elteregetve kiszárítjuk s száraz helyre elteszszük. Csírázó ereje 3-4 évig tart. Használata mártalék s más étel gyanánt eléggé ösmere­­tes. Olaszhonban bors-, olaj- és sóval elkészítve ép úgy éldeltetik mint az ugorka-salátaképen... Tengeri v. kukoricza v. máié. Zea Mays Lin. XXL 3. Juss. ,pelyüsek’ Mays, türkischer Weizen. Mays cultivée. Indian Corn. Eredeti hona: Észak-Amerika. - Gyökébül jő egy me­redt, 2-3 (-6) láb magas szár, melly több csombók által izekre oszlik, és a levelek alsó részével övedezve van. Le­velei gyakran 2-3 láb hoszúak, alajon kissé válusok, fölfelé sásképüleg szétlapulók, lecsüngő hegygyei. A szárnak csú­csán vannak a himvirágok egy nagy, buganemüleg szét­oszló kalászban, s ugyanazon időben jelennek meg alapján és oldalán a szárnak a női virágok, nagy, hengeridomu kalászokban, mellyek levélnemü hajba burkolvák. Különféle faja van, mellyek magvaik nagysága s szine 412

Next

/
Thumbnails
Contents