Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

II. fejezet

A VESZPRÉMI KÁPTALAN IGAZOLJA, HOGY PÁL, TIHANYI APÁT FEL-DERGÉCSEN A NEMESEKTŐL FÖLDET KAPOTT VISSZA (1312)

Ezek a földek pedig a felmérés alapján így különülnek el: 2 hold Szent Péter egyháza mellett, attól nyugat felé esően most a tihanyi egyház jobbágyai laknak, 2 hold Nyűvegy felé eső nagy út mentén, 2 hold a Kövestetőn, ezeknek egy része a szőlőskertek szomszédságában fekszik, 4 hold Köveskútnál észak felől. 4 hold a gyümölcsösnél, amit a nép gemulchkerth-nek mond, dél felől ezek egy része Szent György felé terjed. 2 hold a Cseresznyetető nevű helyen, egy része Mencshelyi Lipót birtoka irányában fekszik; 10 hold a két diófa között észak felől, tudniillik az orosztói út mentén. 2 hold nem messze az előbbitől, 1 hold Csekefia András földjének környékén, 2 hold Csepánfia Lőrinc földjénél észak felől. Ezek határa egy árokig terjed, amit áruknak mondanak. 2 hold Majsfia László földjétől északra található, 1 hold Egyed földjétől keletre esik, melynek egy része a réthez csatlakozik, s ezt a nép nyelvén reeth-nek mondják...

(P. R. T. X. köt. [Tihany] 546-547. o.)

36